Az Ab hangsúlyozta, hogy ennek az ügynek nem az erõszakos többszörös visszaesõkre vonatkozó, úgynevezett három csapás szabály, hanem csak a halmazati büntetés súlyosításával összefüggõ jogszabályi rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt a tárgya.

Ezek a halmazati szabályok olyan elkövetõkre is vonatkozhattak, akik elsõ alkalommal követtek el egyszerre, vagy rövid idõn belül legalább három, személy elleni erõszakos bûncselekményt, de korábban még soha nem voltak büntetve. (A három csapás feltétele, hogy az elkövetõt korábban már legalább két alkalommal elítélték.)

A bírói indítványokban kifogásolt szigorúbb halmazati szabályok szerint ha valaki legalább három, személy elleni erõszakos bûncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban vizsgálja a bíróság, akkor a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felsõ határa kétszeresére emelkedik, ha pedig ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévõ cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethetõ, akkor életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabnia az eljáró bíróságnak.

Az Ab szerint sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és elõreláthatóság követelményét, hogy a kifogásolt rendelkezések nem teszik lehetõvé ezekben az ügyekben az azonos büntetéskiszabási körülményeket, továbbá alkotmányellenes az is, hogy bizonyos esetekben kötelezõ az életfogytiglan kiszabása.