A három csapás szabályt, miszerint az ember elleni harmadik erõszakos bûncselekményre a legsúlyosabb büntetés is kiszabható, kétféleképp alkalmazta eddig a büntetõ törvénykönyv. Az egyik, amikor visszaesõ bûnözõrõl van szó, a másik, amikor elõször kerül több erõszakos bûncselekmény miatt bíróság elé egy elkövetõ. Utóbbit semmisítette meg az Alkotmánybíróság – jelentette ki Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában.

Mindezzel az volt a gond, hogy nem tudhatja az elkövetõ, hogyan bírálják el az õ bûncselekményeit, hiszen a bíróságon és a büntetõ hatóságokon múlik, hogy külön vagy egy eljárásban teszik ezt. Márpedig mindez kiszámíthatatlanságot okoz – magyarázta az államtitkár.

Jelenleg az a feladatunk, hogy - tiszteletben tartva az Alkotmánybíróság határozatát - figyelemmel kísérjük az ítélkezési gyakorlatot, vajon a kormány eredeti büntetõjogi szándéka – az erõszakos cselekmények visszaszorítása – mennyiben érvényesül. Ha veszélybe kerül a büntetõjogi cél, akkor el kell gondolkodnunk azon, hogy egy alkotmányos megoldást találjunk a helyzetre – tette hozzá.

Arra a kérdésre, milyen következményei lesznek az eddig lezárt ügyekre a mostani alkotmánybírósági döntésnek, azt válaszolta: új ítéletet hoznak ezekben az ügyekben, de vélhetõen nem csökkentik jelentõsen az érintettek büntetési tételét és nem helyezik õket szabadlábra. Az életfogytig tartó büntetést azonban minden bizonnyal elkerülik – szögezte le.