A Nemzetpolitikai Kutatóintézet és a Magyarság Háza Találkozás és tanácskozás a népesedési világnap alkalmából címû rendezvényén Kapitány Balázs azt mondta, az elmúlt öt-hat évben indult meg a fiatalok tömeges kivándorlása, és ma már a gyermekvállalási korban lévõk hét-nyolc százaléka külföldön tartózkodik, míg egy évtizede ez az arány egy-két százalék volt.

Felhívta a figyelmet arra: tudható és várható volt az elvándorlás, de Magyarország nem készült fel erre a tendenciára. Még arról folyik a vita, hogy miként lehet megakadályozni az elvándorlást, miközben a sikeres vándorlási politika azt segíti elõ, hogy az elvándoroltak visszajöjjenek – szögezte le. Hozzátette: a helyzetet nehezíti, hogy nálunk nincs gazdája az államigazgatásban ennek a kérdésnek.

A hasonló helyzetbe került országokban, amelyek öt-hat évvel járnak Magyarország elõtt ebben a kérdésben – mint például Lengyelország és a Baltikum államai – már születtek úgynevezett jó gyakorlatok arra, hogy a vándorlási veszteséget csökkentség – mondta.

Az asszimilációval kapcsolatban kifejtette: a Kárpát-medencében a vegyes párkapcsolatokban született gyermekek általában a többségi nemzethez tartozók lesznek. Ennek részben az az oka, hogy nincs presztízse a magyar nyelvnek, a vegyes családban élõk számára nem vonzó a magyar nyelv megtartása. A nyelv presztízsének visszaállítása mellett fontos volna vonzó, színvonalas, jó iskolarendszert teremteni, hogy a vegyes családokban is felmerüljön, magyar iskolába adják a gyereket.

Kapitány Balázs azt mondta, Magyarországon tartósan alacsony a termékenység, a statisztikában pedig a gyermekvállalási kedvet nézik, hogy több gyerek szülessen. Ugyanakkor a politikai cél mintha 2010 óta az lenne, hogy a középosztálybeli házaspárok termékenysége nõjön. Míg a termékenység növelése megoldható, a három feltétel együttes megvalósítása nagyon nehéz – jelentette ki.

A kutató hangsúlyozta: az elmúlt évek termékenységcsökkenése kizárólag arra vezethetõ vissza, hogy a házasságban született gyerekek száma csökkent – négy év alatt 60 ezerrõl 48 ezerre -, miközben a házasságon kívüli termékenység stabil maradt.

Jelezte: 2012 óta az anyák többsége házasságon kívül vállalja elsõ gyerekét. A fõváros és Gyõr-Moson-Sopron megye kivételével az országban már mindenütt jellemzõen házasságon kívül történik a gyerekvállalás, bizonyos területeken ez az arány kétharmad feletti.

A tanácskozáson felszólalt Korhecz Tamás, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke is. Az MNT az egyetlen olyan magyar külhoni közösség, amely népesedési stratégiát alkotott.

Mint mondta, Vajdaságban húsz év alatt 350 ezerrõl 250 ezerre csökkent a magyarság száma, a közösség folyamatosan elöregszik, az iskoláskorúak száma megfelezõdött, ami súlyosabb veszteség, mint amit a számok mutatnak, ezért tartották fontosnak a népesedési stratégia megalkotását.

Fõ céljuk a gyermekvállalási hajlandóság növelése, ezt akarják tudatosítani a közösségben például az anyaság és a család mint értékrend támogatásával. Emellett anyagilag, különbözõ kedvezményekkel elismerik az anyák nemzetmegtartó erejét. Javasolták a magyar többségû önkormányzatoknak, hogy vezessenek be nagycsaládos kártyát, adjanak kedvezményeket, amivel erõsíthetik az anyák megbecsülését.

Korhecz Tamás fontosnak nevezte a családbarát munkahelyek elterjesztését, a rugalmas munkaidõt és a részmunkaidõs foglalkoztatást. A Magyar Nemzeti Tanács saját intézményrendszerében már tett is lépéseket ennek érdekében – mondta. Jelezte: az intézkedések reményt adnak arra, hogy a mostani alacsony születésszám nõjön.