Alig mûködik néhány gép a csepeli betonacélháló-gyártóban, pedig korábban havi kétezer tonnányi terméket állítottak itt elõ. Azért kellett minimálisra csökkenteni a termelést, mert a feketepiac teljesen leszorította az árakat. Jelenleg csak olyan termékeket tudnak eladni, amivel az illegális kereskedõk nem foglalkoznak.

A szakmát tömörítõ egyesülés szerint az összes magyar fémipari céget érinti ez a probléma, mert mára szinte mindannyian kiszorultak a piacról. Zámbó József, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés igazgató-helyettese a Híradónak azt mondta: „a belföldi gyártó körülbelül 15-20 százalékot tud eladni a magyar piacra az összfelhasználásból, míg az importõrök hozzák a többit, (…) és azt teljes egészében feketén értékesítik.

Vagyis úgy, hogy nem fizetik meg az áfát, így versenyelõnyhöz jutnak, a magyar költségvetést pedig évi 5-6 milliárd forinttal károsítják meg. Ez azonban nem csak magyar jelenség.

A probléma kezelésére Szlovákia és Lengyelország után - januártól - Magyarországon is bevezetik a fordított áfát a fémiparban. Ennek lényege, hogy az értékesítés gyakorlatilag nettó áron történik, az áfát csak az értékesítési lánc végén lévõ kereskedõnek kell megfizetnie. Így jogtalan áfavisszaigényléssel nem lehet versenyelõnyhöz jutni.

Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár elmondta: azt várják, hogy a magyarországi visszaélések teljes egészében megszûnnek. A szakmában dolgozók arra számítanak, hogy a fordított áfának fél éven belül érezhetõ lesz a hatása, kifehérítheti a piacot és nõhet a termelés, ezen keresztül pedig a foglalkoztatás is.