Ha feszültség van a Külgazdasági és Külügyminisztériumban, akkor vannak arra szervek – akár szakszervezet, akár különbözõ tanácskozási lehetõségek –, ahol ezt a feszültséget el lehet mondani – fogalmazott a 180 percben Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter. Hozzátette: azt, ha valaki éppenséggel frusztrált, és dühében csapkodja az ajtót, azt õ, mint vezetõ, nem tudja értékelni. A politikus mindezt a riporteri felvetésre válaszolva mondta, hogy a sajtóban arról olvasni, sok feszültséggel jár a külgazdasági terület külügyminisztériumhoz vonása.

Navracsics Tibor ezt követõen a Kossuth Rádió mûsorában azt is mondta, nem lát feszültséget a minisztériumban. Rendesen dolgozik a tárca, természetesen van most egy átalakulási idõszak, ami jó, hogy nyáron történik, hiszen ilyenkor a diplomáciai élet is lejjebb vesz a tempóból – fogalmazott.

Navracsics Tibor szerint a külgazdasági területet és a kultúrdiplomáciai területet hozzá kell csatolni és be kell építeni a külügyi érdekérvényesítés logikájába. Lehet, hogy ez sokak számára furcsa helyzet, de összességében sokkal hatékonyabb magyar diplomáciát fog eredményezni, illetve kétségtelenül kicsit megváltozott szemléletet. Ez a nagykövetektõl és a minisztériumi dolgozóktól is megköveteli azt, hogy a hagyományos diplomáciai szemlélet mellett, a kultúrdiplomáciát és a külgazdasági diplomáciát is bekapcsolják a gondolkodásuk logikájába. Haladnunk kell a korral, lépnünk kell, mert a versenytársaink is mennek elõttünk, és nem csak utol kell érnünk õket, hanem lehetõség szerint megelõznünk is.

Nem sérülhetnek a kárpátaljai magyarok érdekei

A politikus arról is beszélt, hogy Magyarország számára semmilyen rendezés nem képzelhetõ el Ukrajnában úgy, hogy a kárpátaljai magyarság érdekei sérülnének. Navracsics Tibor szerint a kelet-európai államban, úgy tûnik, a helyzet nem a rendezõdés felé halad, hanem legalábbis a jelenlegi szinten maradnak a katonai események, illetve erõs jelek vannak az eszkalálódásra is. Ezt annak kapcsán is nyilatkozta, hogy az ukrán légierõ felújította támadásait szerdán, és több célzott csapást hajtott végre a szakadárok állásai ellen Kelet-Ukrajnában. A romló helyzet miatt az EU fontolgatja az újabb szankciók bevezetését, ami az oroszokat is érdekeltebbé teheti a konfliktus megoldásában – tette hozzá.

Navracsics Tibor közölte: a lengyel kollégájával hétfõn Varsóban folytatott egyeztetésének az volt a célja, hogy megtalálják azt az alapot, amely a visegrádi csoport hatékony fellépését teszi lehetõvé ebben a helyzetben. Abban állapodtak meg, hogy céljuk a független, demokratikus Ukrajna, amely betartja és magára nézve kötelezõnek tartja az Európa Tanács által elfogadott dokumentumokban szabályozott nemzetiségi jogokat – magyarázta.

Úgy vélte, az uniónak óriási szerepe van az ukrán helyzet kezelésében, a rendezés elõmozdításában, ezért nem szerencsés, hogy most éppen egy olyan kényes idõszak van, amikor az elõzõ Európai Bizottság mandátuma már kifutóban van, a következõ bizottság pedig még nem alakult meg. Ezért kezdeményezõbbek egyes tagállamok Ukrajna kérdésében is, így például Németország, a balti országok vagy Lengyelország – mondta. Hozzátette: fontos azonban, hogy az EU mielõbb olyan közös álláspontra jusson, amely egységes magatartást tesz lehetõvé a tagállamoknak.

A miniszter szerint az uniós külügyminiszterek jövõ heti ülésének témája lesz a gázai konfliktus is. Közölte: a kétoldalú kapcsolatokban szinte mindig felmerül ez a kérdés, és Magyarország - európai partnereihez hasonlóan - azon az állásponton van, hogy a két félnek mielõbb a békés megegyezés felé kell elmozdulnia, hiszen a jelenlegi háborús helyzet fenntarthatatlan, és nagyon borús jövõt vetít elõre.

Nem maradhat védettség nélkül egyetlen magyar sem a világban

Navracsics Tibor a magyar külképviseleti rendszer átalakításával kapcsolatban hangsúlyozta: az a fontos, hogy magyar ember a világban védettség nélkül nem maradhat. Olyan külképviseleti hálóra van szükség, amely lehetõvé teszi, hogy ha a világ bármely pontján magyar állampolgárt baj ér, elérhetõ távolságban legyen a védelem – fogalmazott.

Minél racionálisabban akarják felhasználni az adófizetõk pénzét - jelentette ki. Vannak országok, ahol a közvetettebb jelenlét is elég, máshol viszont határozottabban kell megjelennie Magyarországnak. Ezért összevonják a tallinni nagykövetséget a Helsinkiben lévõvel, mert Tallinnban van magyar intézet, amely elláthatja a kulturális diplomáciai feladatokat, és Helsinki közel van – mondta. Hozzátette: emellett a nicosiai nagykövetséget is összevonják az athénival, amit szintén a földrajzi közelség tesz lehetõvé. A külgazdasági érdekeknek megfelelõen viszont új nagykövetséget nyitnak Quitóban és Ulánbátorban – ismertette.

Megjegyezte: két konzulátust is akartak nyitni Romániában – Marosvásárhelyen és Nagyváradon –, de Bukarest ezt indoklás nélkül elutasította, ami példátlan két uniós tagállam és szomszédos ország között, a helyzet harminc-negyven évvel ezelõtti állapotokat idéz.