A globális adótanácsadó cég, a Ryan az agresszív adótervezés elleni fellépés legújabb eredményének tartja a vállalatcsoporton belüli osztalék-kifizetések adóztatását szabályozó EU irányelvet, mivel így a jövõben még szigorúbb fellépésre lehet számítani a jogszabályok szövegének megfelelõ, de elsõdlegesen adóelkerülést szolgáló tranzakciókkal szemben.

A globális adótanácsadó cég közleményében ismerteti: az EU anya-leányvállalati irányelve az unió tagállamaiban mûködõ egyes társaságok közötti osztalékfizetésre terjed ki, és az a célja, hogy a leányvállalat nyereségének kettõs adóztatását elkerülje. Ennek érdekében az irányelv elõírja, hogy a leányvállalat tagországa az osztalékfizetésre nem vethet ki forrásadót, az anyavállalat országának pedig a kapott osztalékot vagy mentesítenie kell az adóztatás alól, vagy beszámítást kell alkalmaznia. Az érintett intézkedések segítségével elérhetõ, hogy a több tagállamban mûködõ vállalatcsoportok ne kerüljenek jelentõsen hátrányosabb helyzetbe egy kizárólag egy államon belül mûködõ vállalatcsoporttal szemben.

Az irányelvben foglalt elõnyöket és a tagállami adójogok közötti eltérést számos cégcsoport arra használta fel, hogy úgynevezett hibrid kölcsön megállapodások alkalmazásával mind a leányvállalat, mind az anyavállalat országában elkerülje a felhalmozott nyereség utáni adófizetést - hívja fel a figyelmet Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetõje a cég közleményében. Ez a szakértõ szerint olyankor volt lehetséges, amikor a leányvállalat tagállama a kifizetést az anyacégtõl kapott kölcsön kamataként kezelte és a társasági adóalap terhére elszámolhatónak minõsítette, ugyanakkor az anyavállalat tagállama a kapott összeget - az irányelv alapján - osztalékként mentesítette az adóztatás alól.

A hibrid kölcsönök visszaélésszerû alkalmazását az irányelv azzal kívánja kiküszöbölni, hogy a jövõben már csak akkor engedi mentesíteni az anyavállalat által kapott osztalékot az adóztatás alól, ha azt nem lehetett levonni a leányvállalat tagállamában. A módosítást a tagállamoknak - köztük Magyarországnak is - legkésõbb 2015. december 31-ig kell átültetniük saját nemzeti jogukba. Ez nemcsak az utóbbi idõben különleges struktúráikról elhíresült multinacionális vállalkozásokat fogja érinteni, hanem sok kisebb vállalatcsoportot is.

Békés Balázs szerint nemzetközi trend, hogy az országok egyre erõteljesebben lépnek az úgynevezett agresszív adótervezés ellen, amelynek az eddig alkalmazott hibrid kölcsön az egyik tipikus formája. A jövõben arra lehet számítani, hogy az országok a visszaélések elkerülésére úgynevezett általános adóelkerülés ellenes szabályokat fognak bevezetni, és megtagadják az adóelõnyöket akkor, ha a jogszabály szövegének egyébként megfelelõ, de mesterségesen létrehozott struktúra elsõdleges célja az adóelkerülés. Ez az adószakértõ szerint egyrészt új kihívást jelent az adótervezésben, másrészt fokozott óvatosságra inti a vállalkozásokat.