A BRICS a világ lakosságának a felét, a Föld szárazföldi területének 26 százalékát képviseli.

A fejlesztési bank (New Development Bank, NDB) beruházási projekteket finanszíroz majd, a valutaalap (Contingent Reserve Arrangement, CRA) pedig tartalékként szolgál a BRICS országokat sújtó pénzügyi turbulenciák idejére - mondta Dilma Rousseff brazil elnök, a csúcstalálkozó házigazdája. Az intézményeket nem mások ellen, hanem saját javunkra hoztuk létre - hangsúlyozta.

Az NDB székhelye Sanghaj lesz, elnökségét pedig az alapító tagok rotációs rendszerben töltik majd be. Elsõként India delegáltja veszi át a bank irányítását, majd sorrendben Brazília, Oroszország, Dél-Afrika és Kína képviselõje követi. A tagországok 10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptõkéjéhez, majd az így összejött 50 milliárd dollárt késõbb 100 milliárd dollárra emelik. A bank a BRICS országokban és az általuk képviselt fejlõdõ régiókban finanszíroz majd fejlesztési projekteket.

A CRA valutaalap is 100 milliárd dollárral jön létre, a legnagyobb összeget, 41 milliárd dollárt Kína teszi be a közösbe. Brazília, Oroszország, India 18-18 milliárd dollárral, Dél-Afrika pedig 5 milliárd dollárral járul hozzá az alaptõkéhez.

A két pénzintézet tulajdonképpen a washingtoni székhelyû Világbank és Nemzetközi Valutaalap (IMF) tükörképe és azzal a céllal jött létre, hogy erõsítse a fejlõdõ világot képviselõ öt ország nemzetközi pénzpiaci súlyát és jelentõségét.

Elemzõk szerint a két pénzintézet megalapítása a BRICS országok egyértelmû elhatárolódását jelenti a kiszolgált és az Egyesült Államok befolyása alatt álló washingtoni intézményektõl. Nem konkurenciaként, hanem kiegészítõként kívánunk szolgálni - hangsúlyozták azonban brazil diplomaták.

A házigazda, Dilma Rousseff történelmi aktusnak nevezte a két pénzintézet létrehozását, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig hatékony eszköznek nevezte a tartalékalapot. A brazil elnök hangsúlyozta, hogy a BRICS országok sem hegemóniára, sem dominanciára nem törekszenek, hanem alternatívát kívánnak nyújtani a fejlõdõ országoknak infrastrukturális projektek finanszírozásához, hogy ezzel is kompenzálják a vezetõ pénzintézetek nem elegendõ hiteleit.

A csúcstalálkozó zárónyilatkozata azonban bírálatot is megfogalmazott az IMF címére: Csalódottak vagyunk és aggódunk a Nemzetközi Valutaalap 2010-es reformprogramjának elmaradása miatt, ami rossz fényt vet az intézmény legitimitására, hitelességére és hatékonyságára - fogalmaz a közlemény.