2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Változások az ingyenes készpénzfelvétel körülForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-07-20 05:44:27
Változik a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel igénylése. Egyszerûsödik a bankváltás, mivel nem nekünk kell visszavonni az igényt a régi bankunknál. Az online rendszerrel kiszûrik azokat, akik több helyen igényelték a lehetõséget.

A havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel nyilvántartására létrejött online rendszert októbertõl használják a bankok, ennek segítségével kiszûrhetik, ha valaki több helyen is beadta kérelmét az ingyenességre. A Magyar Közlönyben tegnap megjelent törvénymódosítás egy része októbertõl, másik része pedig decembertõl lép életbe.

Miben változik a kérelem benyújtása?

A legfontosabb változás, hogy amikor bankot váltunk, akkor nem kell megszûntetni a régi pénzintézetnél az ingyenes készpénzfelvétel igényünket. Az online rendszernek köszönhetõen viszont már nem kell ezzel foglalkozni, mivel az új bankunknál leadott kérelemnek köszönhetõen automatikusan megszûnik a régi igény. Ez hatalmas könnyebbség bankváltás esetén, viszont arra érdemes figyelni, hogy adott hónap 20-a elõtt váltsunk bankot, hogy már a következõ hónap elejétõl élni tudjunk az ingyenes készpénzfelvétel lehetõségével.

A másik lényeges változás azokat érinti, akik több helyen nyújtották be a kérelmüket az ingyenes készpénzfelvételre. Ha valaki több nyilatkozatot adott le, azt nem szankcionálják, viszont a szabályozás hiányos, így büntetésre nem számíthatnak az ügyfelek, csupán az elmaradt díjakat vonják le tõlük. Az ingyenesség ebben az esetben is él az egyik számlán, méghozzá azon, amelyikre utoljára nyújtották be a kérelmet.

Hogyan mûködik a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel?

Amennyiben rendelkezünk bankszámlával, akkor jogosultak vagyunk arra, hogy egy kérelem benyújtásával a pénzügyi szolgáltatónktól havonta két alkalommal, maximum 150 ezer forint értékben, ingyenesen készpénzt vehessünk fel. Az igénylést adott hónap huszadikáig kell leadni ahhoz, hogy következõ hónap elsejétõl már ingyenesen juthassunk a 150 ezer forintunkhoz. Lényeges, hogy személyenként csak egy ilyen igénnyel lehet élni, ez az a pont, amit a gyakorlatban is helyre tesz a mostani törvénymódosítás.

Egy szûk körnek buli az ingyenes készpénzfelvétel

Alig 2000 forinttal emelkedett az egy kártyás készpénzfelvételre jutó átlagösszeg az MNB adatai szerint, azaz olyan szabályozást tettek a bankok nyakába, amit az élet nem igazolt. Az MNB olyan megoldásokkal erõsítené a transzparenciát, amelyet maga is alkalmaz - ugyanakkor árszabályozás kérdése is felmerült. A magyar átlagpolgárt nem hatotta meg, nem hathatta meg az ingyenes készpénzfelvétel lehetõségének újfajta törvényi szabályozása - jórészt azért, mert a döntõ többségnek nincs elegendõ jövedelme arra, hogy éljen a havi kétszeri, maximum 150 ezer forintig terjedõ összegû készpénzfelvételt biztosító lehetõséggel - ez derül ki a jegybank legfrisebb statisztikáiból.

Sok hûhó 2000 forintért

Az MNB adatai szerint az év elsõ 3 hónapjában az egy ATM-es készpénzfelvételi tranzakcióra jutó összeg 58 860 forint volt. Ez kevesebb, mint 2000 forintos emelkedést jelent a 2013. decemberi 54 892 forintos átlagértékhez képest. Ez pedig azt jelenti, hogy épp akkor, amikor az ingyenes pénzfelvét kapcsán leginkább élt az újdonság varázsa, azaz a bevezetés utáni idõszakban, februárban és márciusban sem térült el rendkívüli mértékben a magyar kártyahasználat. (Mint arról korábban írtunk, a bankok szerint az ügyfelek szokásai azóta kezdenek kisimulni, azaz a kezdeti idõszakhoz képest csökkent az ingyenes készpénzfelvétel kihasználtsága.) Az adatok egyértelmûsítik, hogy valós a MasterCard azon kutatási eredménye, amely szerint amely az ingyenes pénzfelvétel lehetõségével élni akarók 86 százaléka nem akar, vagy nem tud havonta 150 000 forintot felvenni.

Az MNB adatai ugyanakkor azt is kimutatják, hogy a készpénzhez jutás tekintetében összébb húzta azért az ingyenes pénzfelvét a tranzakciókat: az egy bankkártyára jutó készpénzfelvételi tranzakciók száma havi 1 alá csökkent (0,94), s ha csak a betéti plasztikokat vesszük figyelembe, akkor is 1,12 csak darabos havi értéket kapunk - 2011. második félévében 1,18, illetve 1,37 volt az egy kártyára jutó havi készpénzfelvétel átlagos száma. Csak a betéti kártyákat vizsgálva (az ingyenes készpénzfelvétel csak rájuk vonatkozik) egy újabb adat teszi még kérdésesebbé az új törvényt: az egy betéti kártyára jutó készpénzfelvétel átlagos havi összege a tavaly II. félévi 69 550 forintról 63 575 forintra csökkent. (A tranzakció-alapú és a kártyaszámra vetített összeg komoly eltérése igazolja, hogy a többször pénzt felvevõk esetenként alacsonyabb összeget vesznek fel.)

A fentiekbõl érezhetõ, hogy korántsem biztos, hogy érdemes volt a politikának egy a mindennapi élettõl elrugaszkodott megoldást a piacra erõltetni. Az ingyenes pénzfelvétel lehetõségét szemmel láthatóan ismét csak egy szûk réteg tudja kihasználni, miközben a rendszer kiépítése rendkívül költséges volt. A törvény, annak minden fejlesztési költségével és törvényi szigorával nem érte, nem érhette el a célját. (Más kérdés, hogy nem is baj, tekintve, hogy a jegybanki vélekedés szerint hazánkban a túlzott készpénzhasználat évi 100 milliárd forintos nemzetgazdasági veszteséget okoz, ráadásul a készpénzforgalom bõvülése - NAV-hoz bekötött pénztárgépek ide vagy oda - a feketegazdaságot erõsítik.)

Pirruszi gyõzelem

Persze, az ember örülhet neki, hogy annak köszönhetõen, hogy az MNB egyebek mellett az ingyenes pénzfelvételhez kapcsolódó díj- és kondícióváltozásokat is vizsgálta és szankcionálta a bankokat (a második körös bírsághatározat ma érkezett) a megbírságolt bankok eddig 3,12 milliárd forintnyi összeget térítettek vissza közel 800 ezer fogyasztónak. Mindez azt jelenti, hogy egy lakossági fogyasztó átlagosan közel 4 ezer forint jogosulatlanul elvont díjat kapott vissza. Az ugyanakkor az érem másik oldala, hogy az most megnyert összeg sok esetben eltörpül amellett, hogy az új környezetben bizony nehezebbé válik a bankváltás, hiszen a kedvezõ - visszaállított - kondíciók csak az aktuális számlára és annak szolgáltatásaira érvényesek. Ha ügyfél esetleg új szolgáltatást akar igénybevenni és a régi számlájához kapcsolt kondíciós listában arra vonatkozó lehetõség nem, vagy csak drágán szerepel, kénytelen új számlát választani. Itt pedig - épp a fentiek okán - egy sor szolgáltatásnak már megkérik az árát.

Ez ellen sok mindent nem lehet tenni, hiszen a piac alkalmazkodásáról van szó. Ugyanakkor biztosan lesznek olyan pénzintézetek, akik épp az ügyfélszerzés céljából épp ezekben a kondíciókban kezdenek el versenyezni. (Persze helyzetüket megnehezítheti a felügyelet azon álláspontja, hogy a 0 forintos díj addig nem díj, amíg a bank nem közli egyértelmûen, hogy mikortól emeli ezt az akciós díjtételt.)

MNB: transzparencia kell

Az MNB következõ célja a transzparencia terén épp ezért az - miként arról Nagy Márton ügyvezetõ igazgató a hétvégi Magyar Nemzetnek nyilatkozott -, hogy könnyen áttekinthetõ, és a pénzhasználathoz igazodó számlacsomagok kialakítására és ezzel kapcsolatos adatszolgáltatásra ösztönözze a bankokat. Elsõ lépésben ajánlás révén meghatároznak tipikus számlacsomagokat, majd ezekrõl árstatisztikát, illetve díjadatokat gyûjtenek - hangsúlyozta az igazgató. Nagy Márton szerint érdemes lenne kidolgozni egy olyan teljes bankszámlaköltség-mutatót is, amely a hitelek esetén viszonylag jól használható teljes hiteldíjmutató (thm) mintájára mûködhetne és segíthetné a termék összehasonlítását. A végsõ cél az lenne, hogy minden bank rendelkezzen 5-6 olyan tipikus számlacsomaggal, amelyet könnyen össze tud hasonlítani egymással az átlagos ügyfél is, és ki tudja választani a számára legszimpatikusabbat és a legolcsóbbat. Ez tehát a standardizált alapszámla-elképzelés kiterjesztését jelentheti, amit az ügyvezetõ igazgató szavai szerint akár jogalkotói lépéssel is bevezetnek a piacon.

Déja vu

Ami furcsa az az, hogy a jegybanki vezetõ félig-meddig nyílt kapukat dönget, hiszen összehasonlításra már ma is van lehetõség a piacon: mind több banki alkuszportál kínál jól meghatározott paraméterek alapján egyénre szabható számlacsomag-összehasonlítót. Ráadásul magán az MNB felügyeleti honlapján is találunk számlaválasztó programot, amely szintén felállított ügyfélprofil alapján próbálja összeállítani az ügyfélnek ajánlott számlakonstrukciókat.

A fentiek okán meglehet a fogyasztóvédelmi szerep mellett jó eséllyel ismét az MNB árszabályozói tervei ütköznek ki a mostani elképzelésben is. Nagy Márton szerint elgondolásukat igazolja, hogy az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a pénzintézetek most már az egyéb díjak és költségek emelésével igyekeznek ellensúlyozni a kamatok korlátozásán elszenvedett veszteségeiket és - tesszük mi hozzá - próbálnak alkalmazkodni például a tranzakciós illeték, vagy épp a 150 ezer forintos ingyenes pénzfelvétel, vagy épp az interchange díj csökkentéséhez. Piacgazdasági keretek között a külsõ körülmények változása természetessé teszi a szereplõk alkalmazkodását. A felügyeletnek elvitathatatlan feladata a piaci szereplõk mûködésének ellenõrzése, a jogszabályi elvárásoknak való megfelelés kisajtolása az érintettekbõl. Ugyanakkor a láthatóan versenyzõ piacot - hiszen ma is van bank, amely például minden készpénzfelvételi tranzakciót ingyen ad az ügyfélnek - új jogszabályok alkotásával "megrendszabályozni" nem épp piackonform megoldás.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!