Az ágazat termelési értéke így évi 30-40 milliárd forintot lehet, a jelenlegi évi 15-20 milliárd forinttal szemben. A foglalkoztatottak száma pedig 6-8 ezerre nõhet, a mostani 3-4 ezerrõl.

A szakember megjegyezte: a gombatermelés rendkívül kézimunkaerõ-igényes, és képzetlen emberek foglalkoztatására is lehetõség van. Emellett pedig a termelésben mezõgazdasági hulladékot – ló- és csirketrágyát, valamint szalmát – használnak a szükséges komposzt elõállításához.

A fejlesztés egyik célja a belföldi gombafogyasztás növelése a mostani fejenkénti évi 1,5 kilogrammról mintegy évi 2,5 kilóra. Emellett az exportot szintén jelentõsen bõvíteni szeretnék elsõsorban keleti irányba, például Oroszországba. A magyar gombatermelés mintegy felét értékesítik külföldön.
Fõként a környezõ országokban – Ausztriában, Szlovákiában, Romániában – kelendõ a magyar gomba, de eladható Németországban, Franciaországban, sõt még távolabb is. A magyarországi gombatermesztésben fõként a csiperke – mintegy 90 százalékos arányban – dominál, a fennmaradó hányad elsõsorban laskagomba, de termelnek kisebb mennyiségben gyógygombát, például: shiitakét is.

Az elképzeléseket a magyar zöldség-gyümölcs ágazat fejlesztési stratégiája részeként valósítanák meg 2020-ig. A kitûzött célok eléréséhez becslések szerint – bruttó költségekkel számolva – mintegy 25-30 milliárd forintra volna szükség – közölte Nagy László.