Bálint Norbert, a Fõgáz Zrt. szóvivõje a Kossuth Rádió Napközben címû mûsorában elmondta: a teljes gázhálózatukon folyamatosan végeznek tervszerû felülvizsgálatot, amelynek során ellenõrzik, hogy szivárognak-e valahol a vezetékek. Az ellenõrzést speciálisan felszerelt jármûvekkel végzik, amelyek az utcai vezeték nyomvonalán haladnak, és vizsgálják, hogy az utcai vezetékben, illetve attól jobbra és balra négyméteres körzetben van-e a levegõben metán. Amennyiben szivárgást tapasztalnak, kézi mûszerekkel pontosan lokalizálják a hibás vezetékszakaszt. Szivárgás esetén, ha azt nem lehet azonnal megszüntetni, a Fõgáznak kötelessége felfüggeszteni a szolgáltatást, hiszen az élet- és a vagyonbiztonság az elsõdleges. Az ellenõrzésrõl jegyzõkönyv készül, amelyet a Fõgáz átad a közös képviselõnek, vagy a jelen lévõ tulajdonosnak. Ha a tulajdonosok nem érzik jogosnak a szolgáltatás felfüggesztését, akár független szakembertõl is újabb mérést kérhetnek.

Bálint Norbert hozzátette: a telekhatáron belüli vezeték a társasház közös tulajdona, ha az elöregszik, megrongálódik, karbantartásáról, felújításáról, állagmegóvásáról a társasháznak kell gondoskodnia. A gázmérõ utáni vezetékszakasz az úgynevezett fogyasztói vezeték, amely az adott lakás tulajdonosának, a telekhatáron kívüli vezeték pedig a Fõgáz Földgázelosztási Kft.-nek a tulajdonában van.

Dr. Izsák Orsolya társasházi jogász elmondta: a lakosok sokszor fordulnak panaszosként közigazgatási ügyben a Magyar Energetikai és Közmû-szabályozási Hivatalhoz, hogy megkritizálják a gázszolgáltatók eljárását. Az Ítélõtábla ilyen ügyben azt a döntést hozta, hogy nem érdekes, milyen mértékû, milyen nagyságrendû a szivárgás, sokkal kisebb az azonnali intézkedés megtételébõl eredõ hátrány (például a fûtéskiesés vagy a melegvíz szolgáltatás hiánya), mint a szolgáltatói intézkedés elmaradásával járó, az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ következmények.

Az ilyenkor felmerülõ kérdés, hogy valóban van-e gázszivárgás, illetve, hogy a tulajdonos ezt ellenõrizheti-e, magyarázta a jogász. Társasház esetén nem a lakók, hanem a társasház és szolgáltató áll egymással jogviszonyban. A tulajdonosoknak kell kidolgozniuk a szabályokat arra, hogy mi történjen, ha vészhelyzet áll elõ. Társasházi szinten kell külön szabályozniuk azt a helyzetet, hogy mi az eljárás rendje, ha élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetõ helyzet áll fenn. Több bírósági döntés szól arról is, hogy az ilyen típusú közgyûlési határozatokat is megtámadják a tulajdonosok, fûzte hozzá a jogász.

Dr. Izsák Orsolya elmondta azt is: ha gázszivárgás esetén lekapcsolják a szolgáltatást, a társasházaknak magas költségekre kell számítaniuk, és nekik kell megfizetniük a visszakapcsolási díjat is. Ha azonban a gázmûvek az eljárásával kárt okoz, az peresíthetõ. Dr. Izsák Orsolya azt javasolta, a társasházak a megelõzésre, a karbantartásra különítsenek el egy összeget, mert ez még mindig kisebb költséget jelent, mint ha szivárgás esetén kell intézkedniük.

Balázs Gábor, a Magyar Épületgépészek Szövetségének volt elnöke arról beszélt a mûsorban, hogy az elöregedett gázvezetékek legnagyobb problémája, hogy menetes kötésekkel lettek szerelve, a régi kendertömítések kiszáradnak, és évek alatt elporlad a tömítés. Ahol pedig egy pici rés keletkezik, akár rázkódástól, akár nyomástól, a nagyon finom por kifúvódik, és elindul a gázszivárgás.