Dúró Dóra, az Országgyûlés kulturális bizottságának jobbikos elnöke keddi sajtótájékoztatóján azt mondta: a kancellári rendszer bevezetése több ponton ellentétes az alaptörvénnyel és súlyosan csorbítja a felsõoktatási intézmények autonómiáját.

Kifejtette: a felülrõl kinevezett kancellárok önálló döntési jogkörrel rendelkeznek minden gazdasági természetû kérdésben, s azt még a kormánypárti képviselõk is elismerték, hogy nincs olyan oktatással, kutatással kapcsolatos döntése az egyetemeknek, amelynek ne lenne gazdasági elõfeltétele, illetve következménye. Ezzel súlyosan sérül az oktatás és a kutatás szabadsága – értékelte.

A jobbikos politikus bírálta azt is, hogy a kancellárokat semmilyen egyetemi szerv nem hallgathatja meg, nincs beleszólásuk a kinevezés folyamatába, a kancellárok nem felelõsek a szenátusnak és csak a miniszterelnök nevezheti ki vagy mentheti fel õket.

Dúró Dóra szerint az is komoly mûködési nehézségeket okozhat, hogy a kancellári poszthoz a törvényi szabályozás alapján elég egy gazdasági társaságban eltöltött 3 éves ügyvezetõi gyakorlat és felsõfokú végzettség. A kancellár tehát úgy is lehet teljhatalmú gazdasági vezetõje az egyetemnek – több milliárdos vagyon felett rendelkezve -, hogy nem is járt egyetemre – jegyezte meg.

A bizottsági elnök jelezte: kedden eljuttatták a parlamenti frakciók vezetõinek az alkotmánybírósági beadványt és legalább a képviselõk negyedének támogatását kérik, hogy a testület utólagos normakontrollban megsemmisíthesse a kancellárokra vonatkozó rendelkezéseket.