Az interjú Az osztrákok agresszív üzletpolitikája megbosszulja magát alcímet kapta. A tárcavezetõ ebben arról beszélt, hogy a bankok a jelenlegi helyzet fõ felelõsei. A miniszter elmondta: Magyarországon 350 000 devizahiteles van, több százezer ember akár az otthonát is elveszítheti. Ez a probléma nemcsak Magyarországot, hanem Romániát, Horvátországot és Lengyelországot is érinti, még ha eltérõ mértékben is. Azonban nemcsak az államok, hanem a bankok is szenvednek a jelenlegi helyzettõl: az osztrák bankoknak a válság elõtti agresszív piacszerzõ stratégiája most bosszulja meg magát - tette hozzá.

Arra a felvetésre reagálva, miszerint a külföldi befektetõk számára rossz a környezet az országban, Varga Mihály úgy nyilatkozott, Magyarországon nem tekintik ellenségnek a bankokat. Ugyanakkor elismerte, hogy néhány kérdésben, leginkább a devizahitelekkel kapcsolatban, vitában áll a kormány a pénzintézetekkel. Úgy fogalmazott: míg a bankok a devizaügyletek során extraprofitra tettek szert, a válság kitörése után nem segítettek az eladósodott ügyfeleiken.

Arra, hogy a bírálók szerint a nyugati bankok Magyarországra érkezve semmibe vették az erkölcsi normákat, Varga Mihály azt felelte, ez nincs így. Mint mondta, a külföldi bankok a legtöbb esetben tartották magukat a jogi szabályozásokhoz, de elõfordult, hogy etikátlan üzleti gyakorlatot folytattak, különösen a devizahiteleknél. Az volt a gond, hogy alapvetõ kérdések nem voltak rendezve a hitelszerzõdésekben, a bankok szabadon módosíthatták a kamatokat, és ezt gyakran meg is tették - mondta. A miniszter ugyanakkor megjegyezte: az osztrák bankok mellett a magyar OTP is hozzájárult ahhoz, hogy tömegtermékké váltak a devizahitelek.

Varga Mihály elmondta: az év végéig teljes egészében megszülethet a törvény a devizahitelek kivezetésérõl, a hitelek forintra váltásáról. Arra a kérdésre, hogy a pénzintézetek számíthatnak-e további különadókra, a miniszter azt felelte: a jelenlegi helyzet fõ felelõsei a bankok, furcsa lenne, ha a költségeket az állam venné magára. Emlékeztetett: a frankhitelek 2011-es végtörlesztéskor a magyar állam a költségek egyharmadát átvállalta a bankoktól. A miniszter úgy látja, a magyar piacnak még mindig megvan a vonzereje, hiszen számos nagybank egyértelmûen jelezte, hogy továbbra is maradni kíván az országban.

Arra a felvetésre, hogy a törvénnyel utólag nyúlnak bele a bankhitelszerzõdésekbe, a miniszter azt mondta: kínosan ügyelünk rá, hogy az Országgyûlés elé terjesztett törvényjavaslatok megfeleljenek az alkotmányosság követelményeinek. A magyar kormány erõs állami szerepvállalást célzó politikája kapcsán a tervgazdaság új formájáról beszélnek külföldön, amire Varga Mihály úgy nyilatkozott: a magyar kormány csak olyan lépéseket tesz, amelyeket nyugaton is alkalmaznak, így aki ezeket bírálja, az kettõs mércét alkalmaz. Példaként említette Franciaországot, ahol az állam fõrészvényes a Gaz de France energiavállalatban.