Hozzátette: a legnagyobb – 98 százalékos – arányban Békés megyében került magtárba az õszi búza, míg a legkisebb nagyságú területet Veszprém megyében – 32 százalék – takarították be. Az aratás elõrehaladásának megyénkénti nagy eltérését a mostani zivataros idõjárás is erõsíti – jegyezte meg. A termésátlagok tájegységenként igen eltérõek – hektáronként 3,8 tonnától, hektáronként 5,6 tonnáig terjed -, az országos átlag hektáronként 4,674 tonna, ami megegyezik a tavalyi értékkel, az elmúlt öt év átlagát pedig 14 százalékkal haladja meg.

A koordinációs bizottságok jelentései alapján idén már június végén megkezdõdött az aratás. A munkák azonban a múlt héten megérkezett csapadékos idõjárás miatt az ország egyes részein lelassultak. De összességében az aratás tempója mindezzel együtt is megfelelõen alakul – mondta a helyettes államtitkár.

A július 21-én beérkezett jelentések szerint országosan az õszi árpa betakarítása befejezõdött. A betakarított terület nagysága elérte a 208 000 hektárt. A termésátlag országosan 4,55 tonnát tesz ki hektáronként. Ez a tavalyi értéket 1,7 százalékkal, az elmúlt öt év átlagát pedig 16 százalékkal meghaladja.

A repce aratásával az országban 97 százalékos arányban végeztek az e hét eleji állapot szerint. A repce termésátlaga hektáronként meghaladja a 3 tonnát. De jelentõs különbség mutatkozik a megyék között – Hevesben 2,2 tonna termést takarítottak be hektáronként, Vas megyében pedig 4,1 tonnát hektáronként. A jelenleg mérhetõ termésátlag a tavalyi értéket 15 százalékkal, az elmúlt öt év átlagát pedig 31 százalékkal meghaladja.

A rozs, a triticale és a zab betakarítása 25-60 százalék között mozog országosan. A tavaszi árpa aratása is folyamatos, a vetésterület 63 százalékán végeztek a betakarítással.

A megyei aratási koordinációs bizottságok jelentései szerint a repce esetében a termés minõsége megfelelõ. A búzánál ugyanakkor az elmúlt idõszak csapadékos idõjárása miatt a mennyiségi és minõségi mutatók csökkenni fognak a szakemberek szerint. Jelenlegi becslések alapján a betakarított õszi búza nagyrészt takarmány vagy euro minõségû, kisebb része étkezési kategóriájú, javító minõségû viszont már nincs.

A belföldre szükséges liszt elõállításához évi 1,2 millió tonna étkezési minõségû búza azonban még így is biztosított. De a malmoknak várhatóan szelektálniuk kell a piacon lévõ búzából és többet kell fizetniük a jó minõségû búzáért.

A mezei pocok kártétele Békés, Csongrád, Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megyében volt jelentõs probléma. Raktár-kapacitási gondokról és rendkívüli eseményekrõl viszont nem érkezett bejelentés.

Összességében az idei kilátásokat, a jelenlegi információk alapján a 2014-es nyári kalászos gabona és repcetermés az elmúlt évek átlagát meghaladja, és bõven fedezni fogja a hazai szükségleteket. A belföldi fogyasztáson felül a 2014/2015-ös szezonban is jelentõs mennyiségû gabonaexportra van kilátás. A tavalyi évhez képest jelentõs mennyiségû takarmányminõségû búza képzõdhet. Ez pedig az õszi betakarítású takarmánykukorica piaci helyzetére is hatással lehet.

A piaci árak a július 21-i megyei koordinációs bizottsági ülések adatai alapján jelenleg a következõképpen alakulnak: a búzájáért 38 000-45 000 forintot kaphat a termelõ tonnánként. Az árpa felvásárlási ára 36 000-40 000 forint tonnánként. A repce 93 000-97 000 forintba kerül tonnánként. A jelenlegi világpiaci árazásokba már – valószínûleg – beépültek a nagy termésre és fennakadásmentes aratásra vonatkozó várakozások. Ennek figyelembevételével további lényeges áresés nem indokolt az új termés megjelenésével sem.