Az MKB (Magyar Külkereskedelmi Bankot) 1950-ben alapították, elsõsorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátására. Az 1987-es bankreform során, a kétszintû bankrendszer kialakulásakor a cég teljes körû kereskedelmi banki felhatalmazást kapott, új üzletágakat indított, rövid idõ alatt fõ üzletágává vált a belföldi vállalatok komplex kiszolgálása. Az MKB a 80-as évek végén megkezdte, majd a 90-es évek elején továbbfejlesztette a lakossági bankszolgáltatásokat, a pénz- és devizapiaci, valamint a tõkepiaci tevékenységet.

Az MKB-t 1994-tõl privatizálták, több lépcsõben. Elsõ lépésként 1994-ben a mai BayernLB (akkor: Bayerische Landesbank Girozentrale -BLB) 25, az EBRD 16,7 százalékos részesedést szerzett. A Deutsche Investitions- und Entwicklungsgesellschaft (DEG - Német Befektetési és Fejlesztési Társaság) 1995 elején 8,3 százalékos részesedésre tett szert. 1996 májusában az MKB privatizációjának lezárásaként a BLB megvásárolta az ÁPV Rt. portfóliójában még meglevõ 25,8 százalékos részvénycsomagot. A fõ tulajdonos a következõ években tovább növelte részesedését, a jelenlegi, 1 részvény híján 100 százalékra. A 90-es évek végére az MKB teljes körû szolgáltatásokat nyújtó hitelintézetté vált.

Az MKB Bank 2003-ban a bankprivatizációs folyamat egyik utolsó lehetõségeként megvásárolta az államtól az elsõsorban mikro-, kis- és középvállalati, valamint lakossági ügyfelekkel rendelkezõ Konzumbankot. Az utóbbi 2004-ben teljes mértékben beolvadt az MKB-ba. Tulajdonosi felhatalmazás alapján az MKB 2005-ben megvásárolta a bolgár Unionbank többségi tulajdonát, majd 2006-ban a román Romexterra Bankét (ma: Nextebank) is. Az elõbbit 2013-ban, a romániai érdekeltségeit 2014 január 1-jéig értékesítette. Az MKB stratégiai érdekeltségei, az MKB Általános- és az MKB Életbiztosító 2007 októberében kezdték meg mûködésüket a cég egypontos bank-biztosítói kiszolgálási stratégiája keretében.

A globális krízis 2008 õszi eszkalációjáig az MKB Bank és csoport töretlen üzleti fejlõdést mutatott, ám - jóllehet semmilyen kitettséggel nem rendelkezett subprime eszközökben - hátrányosan érintette a pénzpiaci, majd az azt követõ reálgazdasági válság. A BayernLB-t a bajor állam 2008-ban 10 milliárd eurós támogatással mentette ki a pénzügyi válságból. (A BayernLB a második legnagyobb úgynevezett tartományi bank, vagyis olyan bank, amelynek fõ tulajdonosa valamely német tartomány.) Az állami támogatás ellentételezésérõl a pénzintézet 2012 júliusban állapodtak meg a brüsszeli bizottsággal, ez tartalmazta egyebek mellett, hogy értékesítenie kell az MKB-t.

Honlapján szereplõ adatok szerint az MKB Magyarországon a vállalati hitelek terén 12,8 százalékos piacrésszel rendelkezett tavaly, a lakossági hiteleknél 6 százalékkal. A vállalati betéteknél piaci részesedése 9,2, a lakossági betéteknél 5,1 százalék, a háztartások megtakarításaiban 5,8 százalék volt. A befektetési alapok piacán a bank 3,3 százalékos részesedést tudott magának 2013-ban.

Az MKB Bank a magyar számviteli szabályok szerint 6 milliárd forint, a konszolidált nemzetközi kimutatás (IFRS) alapján 121,5 milliárd forint adózás elõtti veszteséggel zárta a tavalyi évet, a két adat közötti eltérést - a hitelintézet tõkehelyzetének megerõsítésére szolgáló tulajdonosi intézkedéscsomag részének számító - rendkívüli tétel okozta. Az MKB adózás elõtti vesztesége 2012-ben a konszolidált IFRS szerint 89,182 milliárd, a magyar szabályok alapján 88,122 milliárd forint volt.

A bajor tulajdonos több lépcsõben rendezte a magyarországi leánybank tõkehelyzetét, az MKB Bank jelenleg az egyik legmagasabb - több mint 16 százalékos - tõkemegfelelési mutatóval rendelkezõ pénzintézet a hazai bankszektorban. A BayernLB a közelmúltban több lépcsõben összesen mintegy 670 millió euró értékû tõkeemelést hajtott végre. A tõkejuttatás célja részben a 2013-as veszteségek miatti tõkeszükséglet pótlása, részben pedig a 2014. januártól szigorodó felügyeleti elõírásoknak történõ megfelelés volt.

Az IFRS-adatok szerint a bank mérlegfõösszege tavaly 24 százalékkal csökkent és 2013 végén 1962,1 milliárd forintot tett ki. A hitelek állománya 24 százalékkal 1260,3 milliárd forintra, a betéteké 25 százalékkal 1179,1 milliárd forintra mérséklõdött. A magyar számviteli szabályok szerinti adatok kisebb mértékû zsugorodást jeleznek: a mérlegfõösszeg 18, a hitelek 14, a betétek 6 százalékkal csökkentek. A banki különadók az IFRS-kimutatások szerint 18,119 milliárd forinttal rontották 2013-ban az eredményt, a hitelek után elszámolt értékvesztés 98,964 milliárd, a tõkebefektetések után elszámolt ráfordítás 29,599 milliárd forint volt.

A vétel részletei

A hírek szerint a magyar állam nagyjából 17 milliárd forintot fizet az MKB Bankért. A tranzakció kétféleképpen érintheti a magyar állam költségvetését: mi történik a deficittel és az államadóssággal, valamint mibõl tudja megfinanszírozni az ügyletet. Mivel az állam tulajdonrészt szerez, ezért az unió felé jelentett ESA-típusú költségvetési egyenleget nem érinti a tranzakció (növekednek a kiadások, de cserébe vagyonhoz jut az állam). A pénzforgalmi szemléletben számolt hiány viszont ennyivel növekedni fog (ha a kormány nem ellentételezi) és így várhatóan a bruttó államadósság is emelkedik.

A legutóbbi vállalati részesedésvásárlásokat (Antenna Hungária, Magyar Gáz Tranzit Zrt., AVE Magyarország Kft., Fõgáz Zrt.) állami forrásból egyenlítette ki a kormány, ami azt jelenti, hogy pótlólagos forrást kell bevonni. Hasonlóképp oldhatja meg az MKB megvásárlását is a kormány, így ez a tranzakció is emelni fogja a bruttó államadósságot.

Nagy megkönnyebbülés nekünk az MKB eladása - nyilatkozta Johannes-Jörg Riegler, a BayernLB vezérigazgatója. Markus Söder bajor tartományi pénzügyminiszter szerint a magyar féllel folytatott tárgyalások kemények, de méltányosak voltak. A közleménybõl kiderült, hogy a BayernLB-t a viszonylag alacsony eladási ár és a követelés-elengedés ellenére nem vágja földhöz az eladás: a tartományi bank elsõdleges tõkemutatója 0,3 százalékponttal csökken. Az értékesítéssel a hitelintézet bõven a kitûzött határidõ elõtt teljesíti az Európai Bizottság elvárásait, amelyet a bajor tartománytól kapott korábbi segítség (benne 10 milliárd eurós tõkejuttatás) miatt kellett teljesítenie.

Megszólalt az NGM

"A magyar bankrendszerben jelentõs átalakulásra van szükség, mert a pénzügyi válság világosan megmutatta, hogy a bankszektor tulajdonosi szerkezete korántsem semleges a pénzügyi stabilitás és a hitelezés szempontjából. A külföldi tulajdonú leánybankok a válság idején jelentõs pénzügyi forrásokat vontak ki az országból, ami erõteljes nyomást gyakorolt a forint stabilitására, ugyanakkor a hazai vállalatok hitelezése szinte leállt. Vagyis egy döntõen külföldi tulajdonú bankrendszer nemcsak a válságból történõ kilábalást nehezíti, hanem a forráskivonások következtében tovább mélyíti azt. A folyamatok felismerése és megértése egy felelõs kormányt új stratégia kidolgozására kötelez, ezért a kormány célja, hogy a hazai tulajdon aránya növekedjen, a külföldi tulajdonrész pedig csökkenjen a magyarországi bankokban. Ebbe a stratégiába illeszkedik az a megállapodás, amely a magyar Kormány és a Bayerische Landesbank között született. Az 55 millió eurós vételár nem jelent jelentõs költségvetési terhet. Régóta tudható volt, hogy az MKB eladó. Az Európai Bizottsággal kötött megállapodása értelmében a bajor tulajdonos vállalta, hogy 2016-ig megválik a banktól. A Kormány célja, hogy az MKB-t aktív, jövedelmezõ bankká alakítsa át, ezért kiemelten fontos a jelenlegi ügyfélkör megtartása, sõt bõvítése."

Államtitkár: 30%-os állami banktulajdon lenne ideális

Az MKB Bank megvásárlása a bankszektor megerõsítését célzó állami stratégia érvényesítésében játszhat szerepet - jelentette ki Hegmanné Nemes Sára, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium vagyonpolitikáért felelõs államtitkára a 25. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik pódiumbeszélgetésén, csütörtökön. Kifejtette: az ideális az lenne, ha az állam mintegy 30 százalékos részesedéssel rendelkezne a bankszektorban, ez ugyanis már meghatározó szerepet biztosítana számára.

Az MKB megvétele az elsõ lépés a magyar bankrendszer konszolidációjában, amellyel a kormány célja, hogy olyan mûködõképes, erõs, hitelezésben aktív bankrendszer jöjjön létre, amelyben a hazai tulajdon aránya fokozatosan nõhet - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter csütörtökön a kormányzati portálon megjelent interjúban.

A miniszter kiemelte, a német tulajdonos vállalta, hogy az átadás elõtt 270 millió eurós tõkeemelést hajt végre a Magyar Külkereskedelmi Bank Zrt.-ben (MKB), tehát a magyar adófizetõknek nem kerül pénzébe az, hogy a bank újra hazai kezekbe kerül.A magyar állam 55 millió euróért veszi meg a Bayerische Landesbank-tól az MKB 99,9 százalékos részvénypakettjét. Jelezte azt is: reményeik szerint az MKB egy-két éven belül visszanyeri erõs, versenyképes pozícióját, és "így a piaci értékesítésére is lehetõség lesz majd".

A nemzetgazdasági miniszter elmondta: a hazai bankrendszerben is kiderült, egyáltalán nem mindegy, hogy kik a magyarországi bankok tulajdonosai. Kiemelte: a gazdasági válság kitörésekor a külföldi tulajdonú bankok jelentõs forrást vontak ki a hazai bankrendszerbõl, ezzel instabillá tették a hazai pénzügyi rendszert, a bankrendszer hitelezési szintje visszaesett, leállt. "Ez nem jó a magyar gazdaságnak, szükség van arra, hogy a bankok hitelezzenek, további forrásokat adjanak a vállalkozások fejlesztéseihez, beruházásaihoz. A hazai bankrendszer konszolidációjának egyik nagyon fontos lépése az MKB Bank megvásárlása" - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy az MKB eladó volt, az Európai Bizottság döntése alapján 2016-ig értékesítenie kellett a bajor tulajdonosnak.  Az MKB egy országos fiókhálózattal rendelkezõ, mûködõképes bank, lehetõség van arra, hogy megvásárlásával a magyar kormány a hitelezési aktivitást erõsíteni tudja, és ezzel egy versenyképesebb bankrendszerhez járuljon hozzá - mondta a nemzetgazdasági miniszter.

Elemzõk: a költségvetés egyensúlyát nem veszélyezteti

Az ING és az Equilor szakértõi szerint nem veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát és a tervezett, 2,9 százalékos hiánycélt az, hogy a magyar kormány 55 millió euróért megvásárolja az MKB Bank Zrt.-t a Bayerische Landesbanktól (BayernLB).

Kuti Ákos, az Equilor, és Balatoni András, az ING vezetõ elemzõje is azt emelte ki az MTI érdeklõdésére, hogy a lépés abba a kormányzati stratégiába illik, amely szerint növelni kell a hazai tulajdon részarányát - és így a magyarországi finanszírozást - a magyarországi bankrendszerben. Az Equilor vezetõ elemzõje szerint meglepetés volt a bejelentés, mert a piacon azt várták, hogy az OTP, nem pedig az állam veszi meg az MKB-t. Elmondta, hogy egyelõre keveset lehet tudni a tranzakció részleteirõl, de az 55 millió eurós vételár elmarad a piac által várttól.

Kuti Ákos kifejtette: a bankok vételára a tõkeérték 70-80 százaléka körül alakul mostanság, de az az 55 millió euró, amennyiért a magyar kormány megveszi az MKB-t, csak a tõkeérték 14-15 százalékát teszi ki. A szakértõ ugyanakkor hozzátette: az alacsony vételárban valószínûleg az is szerepet játszik, hogy a tulajdonos BayernLB elengedi az MKB 270 millió eurós tartozását. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság 2012-es döntése értelmében a bajor tartományi banknak legkésõbb 2016 végéig értékesítenie kell magyar leányvállalatát. Kuti Ákos szerint az MKB megvásárlása nem veszélyezteti az idei hiánycélt, arra lesz fedezet a költségvetésben.

Balatoni András az MTI-nek elmondta: a kormány azon célja, hogy növelje a hazai tulajdon részarányát a magyarországi bankrendszerben, azzal is jár, hogy a belföldi források felé fordul a hazai bankrendszer, ez pedig segít abban, hogy kevésbé erõsödjenek fel a gazdasági hullámzások. Õ is úgy vélte, hogy a mintegy 17-18 milliárd forintot kitevõ vásárlás nem számít jelentõsnek költségvetési szempontból, és nem veszélyezteti a büdzsé egyensúlyát.