Az Európai Tanács augusztus végi ülésén Jean-Claude Juncker megválasztott elnök és a tagországok kormányfõi közösen meghatározzák az új Európai Bizottság névsorát, illetve a személyekhez területeket illesztenek, majd szeptembertõl indul a felkészülési szakasz, a biztosjelölteket meghallgatják az Európai Parlamentben, októberben van egy bizalmi szavazás, és novemberben lép hivatalba a bizottság – jelentette ki Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában.

Arra a kérdésre, miért a bõvítés- és szomszédságpolitikát választaná, azt mondta: részben személyes ízlése miatt, részben azért, mert Magyarországhoz ez a leginkább illõ terület. Földrajzi adottságunkból adódóan is, hiszen a bõvítés esélyesei a mostani ciklusban a nyugat-balkáni országok. Ezekkel földrajzi, történelmi, kulturális szempontból is közel állunk egymáshoz – fogalmazott a miniszter, aki szerint Magyarország számára adott, hogy segítse ezeknek az országoknak az érdekérvényesítését. Hazánk európai szerepvállalása szempontjából ez egy fontos terület lehet – hangsúlyozta.

Beszélt arról is, hogy hivatalosan a biztosok a közösség képviselõi, erre esküdnek fel, és az Európai Bizottság az Európai Unió egészét képviselik. Azonban informálisan mindenki több tapasztalattal rendelkezik a saját országáról, és nagyobb érzékenységgel viseltetik az iránt, másrészt maga az Európai Unió is nemzeti érdekek mentén határozza meg magát. Én azt tartom a saját hitvallásomnak, hogy az Európai Unióban képviseljem Magyarországot, és Magyarországon az Európai Uniót – fogalmazott Navracsics Tibor.

Megemlítette: a nemzeti érdek egy ország belpolitikájában is vitatott tényezõ, a parlamenti viták abból állnak, hogy mindenki próbálja a saját érdekei szerint definiálni azt. Hasonlóképp az Európai Parlamentben is vannak olyan képviselõk, akik elkötelezettjei egy Európai Egyesült Államoknak, és úgy gondolják, a nemzetállamokat meg kellene szüntetni, s egy, az Egyesült Államokhoz hasonló föderációba kellene szervezni õket. Mások az Európai Uniót egy szabadkereskedelmi egyezménnyé bontanák vissza, s úgy vélik, a nemzetállamoknak kellene meghatározóknak lenni, és eltörölnék valamennyi jelentõsebb közösségi intézményt. Az errõl folyó vita adja az európai integrációtörténet dinamikáját – mondta a miniszter.

Arra a felvetésre, hogy Magyarország és Brüsszel viszonya az elmúlt években hol viharos, hol csöndes volt, úgy reagált: sokszor elfeledkezünk arról a tényrõl, hogy hazánk a számokat tekintve nem volt problémásabb ország az Európai Unió átlagánál. Ha a kötelezettségszegési eljárások számát nézzük, akkor Magyarország az átlagnál jobban szerepelt. Ami a magyar helyzet specialitását adja, hogy sok olyan kérdés került elõ, mely intézményi, vagy politikai jellegû. Ez az elmúlt négy év reformsorozata miatt törvényszerû volt – szögezte le Navracsics Tibor, aki szerint hajlamosak vagyunk csak a vitákat látni, és azt gondolni, mi vagyunk a legproblémásabb ország az Európai Unióban. Abban bízik, a viták nem jelentik azt, hogy Magyarország fekete bárány lenne, vagy hátrébb sorolódna az Európai Unióban - hangoztatta.

Az Oroszországot érintõ, harmadik körös, ma hatályba lépõ uniós szankciók kapcsán azt mondta: ez egy vitatott eszköz. Kérdéses, hogy szankciókkal lehet-e egy kívánt magatartásra kényszeríteni egy államot, vagy csak tovább radikalizálni az adott állapotot. Oroszország a szankciók nyilvánosságát követõen azonnal felfüggesztette a Lengyelországból származó gyümölcs- és zöldségimportot. Igaz, élelmiszer-biztonsági okokra hivatkozva, de nehéz csak idõbeli egybeesést találni a két intézkedés között. Vagyis a lengyel gazdaság már most kárát látja az uniós szankciórendszernek, Németország egy hasonlóan veszélyeztetett ország lehet, német politikusok mégis azt képviselik, másodlagosnak kell lennie a gazdasági racionalitásnak, az elsõdleges, hogy Oroszországnak jelezzék, fokozottabb együttmûködésre van szükség az ukrajnai helyzet rendezése érdekében. Egyelõre nem tudjuk, lesznek-e orosz válaszlépések. Ha igen, azok vélhetõen érzékenyen érintenek európai gazdaságokat – jegyezte meg a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy Szijjártó Péter lesz-e az utódja, azt válaszolta: nem tudja, a miniszterelnök feladata kijelölni az adott személyt, õ azonban legalább novemberig még hivatalban marad.