Becsült adatok szerint Magyarországon 400-600 ezer gazdátlan háziállat lehet, ezeknek egyharmada kutya, kétharmada macska. Ezek az állatok minden esetben az emberi gondatlanság miatt kerülnek utcára, a leggyakoribb ok, hogy a gazdák csak az elsõ fialás után akarják ivartalaníttatni a kutyájukat, viszont a megszületõ 6-8 kölyökkel már nem tudnak mit kezdeni.

A másik gyakori eset, hogy az állatot olyan betegség támadja meg, amelynek kezelési költségeit gazdája nem tudja állni. A tulajdonos ilyenkor gyakorta egyszerûen ott hagyja valahol a volt kedvencet, remélve, hogy mások befogadják.  A remény azonban legtöbb esetben remény marad, így fordulhat elõ, hogy egyes helyeken veszélyes, a lakókban félelmet keltõ kóborkutya-falkák alakulnak ki.

Magyarországon a nagyjából 2,5 millió kutya közül eddig 1,8 milliót láttak el chippel. Koleszár István, a Rex Kutyaotthon Alapítvány igazgatója a napközben keddi adásában azt mondta, erre az adatra számítottak, a kötelezõ chipezés bevezetésekor úgy számoltak, az állomány háromnegyedébe kerül azonosító lapka. Igaz, az adat csalóka, mert az 1,8 millió eb egy részét Olaszországba, Spanyolországba, Franciaországba adták el fajtatiszta kölyökkutyaként. A kutyatenyésztés ugyanis még mindig nagyon jövedelmezõ üzletág – tette hozzá. Koleszár István azt szintén kiemelte, sok olyan állat van, amelyikbe ültettek chipet, de mulasztás miatt nem regisztráltatták, vagyis nem került nyilvántartásba.

Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédõ Liga kurátora pedig arról beszélt állatvédõk is nagyon sok kutyát mentenek ki Magyarországról, ezen ebek egy része szintén chippel ellátott. Egyúttal hangsúlyozta, a chip nagyon hasznos, például, mert az elveszett állatokat könnyebben vissza lehet juttatni gazdáikhoz vagy kutyatámadás esetén visszakereshetõk a kutya adatai. Szilágyi István hozzátette, régi vágású állatvédõként, a chip mellett továbbra is az ivartalanítás jelentõségét hangsúlyozza, szerinte Magyarországtól nyugatra is ez jelentette az egyetlen megoldást.

Kozma Tamás, a fõvárosi Illatos úti ebrendészeti telep igazgatója elmondta, a hozzájuk kerülõ állatok alig 30-40 százalékában van chip. Úgy látja, még legalább 6-8 év kell ahhoz, hogy amíg ebben a tekintetben rend lesz. Koleszár István arra hívta fel a figyelmet, hogy aki úgy érzi, nem tudja kifizetni a néhány ezer forintos chip árát, akkor pár száz forintért vehet olyan nyakörvre csatolható kapszulát, amelybe papírra írva beteszi nevét, címét, telefonszámát, és máris azonosíthatóvá válik az állata.

Szilágyi István szerint egyesek elvbõl nem helyeztetnek chipet a kutyájukba, a Fehérkereszt Állatvédõ Ligát, mint mondta, sokszor azzal keresték meg gazdák, hogy szerintük a beültetett lapkán keresztül idegenek irányítják a kedvencüket, azért ugat többet a szokásosnál vagy épp lett beteg.