Az AFP a genetikai eredetû betegségeket hivatott szûrni, ám az ultrahang technológia fejlõdésével elveszítette értékét a kismama vérének ilyenfajta vizsgálata.

A július 1-jén életbe lépõ változások közül hármat kell kiemelni. Az elsõ a családorvosok bevonása a várandósgondozásba. Erre azért volt szükség, mert sok állapotos elkerüli az orvosi vizsgálatot, vagy ha elmegy, akkor is rejtve maradhatnak olyan fontos korelõzményi adatok, amelyeknek ismerete leginkább a családorvosoktól várható el. A hiányzó információk azonban begyûjthetõek, ha a kismama legalább egyszer, kötelezõen megjelenik a családorvosnál, és így elkerülhetõ az anya vagy a magzat veszélyeztetése - magyarázta Dr. Póka Róbert, a debreceni Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika igazgatója a Kossuth Rádió Napközben címû csütörtöki mûsorában.

A második lényeges átalakítás a szülésznõk bevonása - folytatta. Július 1-je óta az alacsony rizikójú terhesség, vagyis a teljesen egészséges várandós esetében a gondozást már a szülésznõk is végezhetik - mutatott rá Póka Róbert. A harmadik fontos változás az AFP-szûrés kötelezõ formájának megszûnése. A professzor szerint AFP-vel a legfõbb probléma az, hogy az amúgy is korlátozott kapacitásokat feleslegesen pazarolták a szûrésre, mivel rendkívül alacsony az érzékenysége. A 16. héten végzett AFP-t évtizedekkel ezelõtt a nyitott gerinc kiszûrésére fejlesztették ki. A vizsgálat melléktermékeként az AFP-értékbõl következtetni lehetett a kromoszóma-rendellenességre, hisz az alacsony adattal rendelkezõk körében magasabb volt az elõfordulási arány, köztük a Down-kór gyakorisága - részletezte.

Az AFP ugyanakkor elveszítette a funkcióját, mivel egyrészt a velõcsõ-záródási rendellenesség elõfordulási gyakorisága lecsökkent, másrészt sokat fejlõdött az ultrahang-technológia. Az AFP-vel történõ kromoszóma-rendellenességek felismerésekor ráadásul megengedhetetlenül sok az álpozitív esetek száma - ez a fõ motivációja a rutinszerû szûrés leállításának - tette egyértelmûvé Póka Róbert.

Ez nem jelenti azonban azt, hogy teljesen megszûnne az AFP-szûrés - vélte. A technika fejlõdése mellett ugyanis várhatóan lesznek olyan esetek, ahol késõn kerül felismerésre a terhesség, vagy a vizsgálati eredmények nem annyira egyértelmûen jelzik a rendellenességet. Ebben az esetben a humángenetikusok számára továbbra is eszköz marad az AFP - hangsúlyozta.

A változásokkal összességében kevesebb lett a vizsgálatok száma, hiszen az AFP-n felül a javasolt ultrahangvizsgálatok száma is csökkent - emelte ki Póka Róbert; elõbbinek örülhetnek a kismamák, ám utóbbival a szakemberek nem feltétlenül értenek egyet. Bár az új protokollban az ultrahangvizsgálatok a 32. hét után befejezõdnek, ez nem jelenti azt, hogy le kellene mondani a késõbbiek lehetõségérõl - tette világossá. Az új protokoll egyébként az alacsony rizikójú várandósságra vonatkozik, bármilyen kockázati tényezõ esetén a magas kockázatúak közé sorolják az állapotost, ahol más az eljárási rend - húzta alá a professzor.