Második nyári hónapunk a sokéves átlagnál 1-2 fokkal melegebbnek bizonyult. Míg a hõmérsékleti viszonyok kiegyenlítettek voltak térben és idõben is, a csapadékösszegek rendkívül nagy változatosságot mutattak.
Semmi extrém

A két észak-tiszántúli megye középhõmérséklete július folyamán 21,0-22,3°C között alakult, mely kissé meghaladja az ilyenkor szokásos értékeket. Elõfordultak kánikulai idõszakok a hónapban, de igazán extrém hõmérsékleteket nem mértünk. A legmelegebb 8-án és 21-én volt, akkor többfelé érte el a hõmérséklet a 32-34 fokot. Éjszakánként egyre kevésbé volt jellemzõ az erõs lehûlés, 10 fok alatti értékeket csupán a hónap elején tapasztalhattunk, majd fokozatosan a 15-20 fokos tartományban stabilizálódtak a minimumok. Ez nagyrészt az egyre növekvõ fülledtségnek köszönhetõ, a napi 75-80%-os középértékek mellett hajnalra mind kevésbé tudott lehûlni a levegõ. A napi átlaghõmérséklet többször is megközelítette a 25°C-os stressz-szintet, de csak rövid, 1-2 napos idõszakokra lépte át azt, tartós kánikula így nem terhelte haszonállataink szervezetét. A 27 fokot egyetlen napon sem érte el a napi középérték sem Hajdú-Bihar, sem Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Összességében a napi csúcs 23-26 alkalommal érte el legalább a 25°C-ot, 7-16 alkalommal pedig a 30°C-ot, azaz ennyi nyári nap, valamint hõségnap fordult elõ július során. 35 fokot meghaladó felmelegedést, forró napot azonban sehol sem regisztráltunk.
Szeszélyes volt

Igen változatosan és változékonyan alakult az idõszak csapadék szempontjából. A csapadékos napok száma 13-25 között mozgott a térségben, s egyaránt elõfordultak csapadékszegény és szélsõségesen csapadékos területek. A havi csapadékhozam az átlagos 60-70 mm-t többnyire meghaladta, vagy legalább elérte, kedvezve ezzel a szárazságtól szenvedõ növénykultúráknak. Ugyanakkor a 40-150 mm között mozgó összegek igen szeszélyes területi eloszlásban jellemezték a két megye területét, hiszen jobbára lokális záporok, esetenként hevesebb zivatarok adták a csapadékösszeg zömét. Ezek nyomán néhol több ízben is elõfordult károkozó erõs szél, valamint jégesõ, felhõszakadásszerû csapadékintenzitással. Az erõs párolgásnak köszönhetõen azonban nem csökkent nagyon a talajok vízhiánya, 60-130 mm körüli az 1 m-es szelvénybõl hiányzó víz mennyisége a térségben.