Sierra Leone, Guinea és Libéria már fertõzött, a járvány pedig elérte Afrika legnagyobb városát, a nigériai Lagost is. Ha a vírus elszabadul a 21 milliós lakosú városban, az egyértelmû katasztrófát jelent. A nagyváros lakossága összezsúfolódva él, ami segíti a kór továbbterjedését.

Az Ebola egy filovírus, kiterjedt belsõ és külsõ vérzést idéz elõ, a vérzéses sokk a fertõzöttek halálához vezet. A kór lefolyásának elsõ szakaszában a fertõzötteknél magas láz, izomfájdalom, gyengeség, fej- és torokfájás, valamint hányás és hasmenés alakul ki. A fertõzés súlyosbodásával, ahogy a vírus elkezdi lebontani a vérerek sejtfalait, kialakul a belsõ- és külsõ vérzés. Az Ebola rendkívül fertõzõ és a fertõzöttek halála után is képes a testnedvekkel továbbterjedni, akár fajok között is. Halálozási rátája 90 százalékos. A természetes vírusgazdák a gyümölcs denevérek lehetnek, ez magyarázza a vírus afrikai dominanciáját.

Libéria az érintett falvak elszigetelésével, valamint a határok lezárásával próbálja megállítani a járványt. A nigériai hatóságok mindenkit megvizsgálnak, aki nemzetközi repülõtereire érkezik, a módszerek azonban elég egyszerûek, a tünetek felõli érdeklõdéstõl mindössze a testhõ méréséig terjednek, vérvizsgálatot nem végeznek.

Daniel Bausch, a Louisiana állambeli Tulane Egyetem Közegészségügyi és Trópusi Betegségek karának tanára, aki nemrég tért vissza Sierra Leonéból az Egyesült Államokba, úgy véli, az elsõdleges feladat a fertõzöttek összes kapcsolatának felderítése lenne. "Lagos nem különösebben tranzitállomás, azonban elég nehéz megállapítani, hol lehetnek az utastársak. Egyszerûnek tûnik, de a kapcsolatok felderítésének logisztikája rendkívül összetett" - mondta Bausch, aki szerint valószínûtlen, hogy a járvány átterjedne Európára vagy más kontinensekre, ha egy fertõzött egy nemzetközi repülõgépen el is jutna ezekre a területekre. "Megtörténhet? Szerintem igen. Tartanunk kell a terjedéstõl? Nem hinném. A repülõterek szûrése fontos, azonban nem kell pánikba esnünk addig, amíg az egészségügyi hatóságok fenntartják a szokásos óvintézkedéseket".

A vírus ellen jelenleg nincs orvosság. A kezelés csupán a tünetek enyhítésére korlátozódik. Bausch szerint a mostani járvány még több hónapon át tombolhat. "A fõ kihívás a betegség terjedésének megállítása, biztosítva a fertõzöttekkel kapcsolatba került összes ember azonosítását és izolálását, bár ez egyrészt rengeteg erõforrást, másrészt a lakosság együttmûködését igényli" - magyarázta. "Nehéz bármilyen jóslatba bocsátkozni, mivel egyszerûen képtelenség lemodellezni a terjedést befolyásoló összes tényezõt, így marad a bizakodás, hogy sikerül kontrollálni a járványt".

"Sierra Leonéban igen fenyegetõ volt a helyzet" - összegezte helyszíni tapasztalatait Bausch. "Egy nagyon bonyolult szituációval próbáltunk megbirkózni, azonban nem állt megfelelõ erõforrás a rendelkezésünkre, mivel igen nagyszámú egészségügyi dolgozó is megfertõzõdött, ami rossz hatással van az emberek moráljára".

Sierra Leone egészségügyi ellátásával szemben alapvetõen is egyfajta általános bizalmatlanság tapasztalható a lakosság körében. Egy beszámoló szerint egy fertõzött asszonyt a családja hazaszállította a kórházból. A 32 éves fodrásznõ egyike volt az elsõknek, akik a fõvárosban megfertõzõdtek. Az asszony késõbb egy ambulancián halt meg, miután a család visszavitte a kórházba.

Az érintett területek erõforrásai is rendkívül szegényesek, van olyan intézmény, ahol 55 betegre csupán egy ápolónõ jutott, a többiek ugyanis vagy megfertõzõdtek, vagy nem hajlandók felvenni a munkát. Ennek ellenére Bausch optimista. "Remélhetõleg az elkövetkezõ hetekben érkezõ külsõ támogatásoknak köszönhetõen fokozatosan úrrá tudnak lenni a helyzeten".