Melyek ezek, és miért érdemes használni õket? Pozitív hozadékuk például, hogy csökken az ételek toxintartalma, mindeközben nõ a tápanyagtartalmuk, vagy éppen a szervezetünknek segítenek jobban hasznosítani a táplálékokat azzal, hogy könnyebben emészthetõbbé válnak a feldolgozással.

Erjesztés/fermentálás: ez lehet ecetsavas, tejsavas vagy alkoholos. Az erjesztõ mikrobák elõre megdolgozzák az ételt, ezért könnyebben emészthetõvé válik. Mindamellett új tápanyagok is keletkezhetnek benne (például a B-vitamin tartalma nõ), illetve az erjesztés során olyan hasznos baktériumok jelennek meg, amelyek támogatják szerveztünk mûködését.

Áztatás: az áztatás javítja az emészthetõséget. A gabonafélék áztatása csökkenti a bennük rejlõ fitinsavak mennyiségét, így az ásványi anyagok (kalcium, magnézium, vas, cink) felszívódása hatékonyabb lesz, és közben vitamintartalmuk is nõ (B-vitamin).

Nixtamalizáció: az eljárás lényege (pl. Dél-Amerikában alkalmazzák), hogy a kukoricát mészben vagy fahamuban (kalcium-hidroxid) áztatják. A folyamat hatására a kukoricát könnyebben emészti meg, a niacint, proteint, valamint a kalciumot pedig hatékonyabban használja fel a szervezet, illetve csökken a fitinsav mennyisége és a káros mikotoxinsav tartalom is.

Porrá zúzás: sokszor a magok külsõ héja akadályozza a tápanyagok megfelelõ felszívódását, ezért döngöléssel (pl. mozsár) leválasztják a magok, gabonák héját. A tápanyag-felszívódást gátló terményrész leválasztása után sokkal jobban tudjuk hasznosítani a bennük lévõ tápanyagokat.

Szárítás: eltávolítja a nedvességet, lassítja a baktériumok szaporodását.

Sókezelés: a sóval történõ pácolás a sejtektõl vizet von el, megöli a mikroorganizmusokat, így tartósít. Emellett hasznos tápanyagok, pl. természetes ízfokozók, glutamátok képzõdnek, amitõl az étel íze sokkal erõteljesebb lesz.

Füstölés: a füstölés során kiszárad a hús, és olyan vegyületek jelennek meg benne, amelyek a hús felszínén antioxidánsként viselkednek, tartósítva ezzel a terméket.