Mint azt Dr. Maka Erika, a Szemészeti Klinika Gyermekszemészeti Osztályának vezetõje hangsúlyozta: a koraszülöttek ideghártya elváltozása (ROP) a gyermekkori vakság és gyengénlátás leggyakoribb okai közé tartozik világszerte. Pedig idõben alkalmazott megfelelõ kezeléssel, szemfenéki lézerkezeléssel a vakság megelõzhetõ. Magyarországon a koraszülött intenzív osztályokon (PIC/NIC) a 32. hét elõtt vagy az 1500 gramm súly alatt világra jött babák szemészeti szûrése már régóta kötelezõ. Ez tulajdonképpen egy pupillatágításban elvégzett szemfenék vizsgálat, melyet szemorvos végez. Az egyre javuló koraszülött ellátásnak köszönhetõen azonban extrém mértékben nõ az érintett koraszülöttek száma, miközben orvos nincs több.

Ezt a problémát hidalja át a Semmelweis Egyetemen 5 éve mûködõ úgynevezett telemedicinális szûrés: neonatológiai szakasszisztens egy speciális, kifejezetten erre a célra kifejlesztetett mobil szemfenék kamerával felvételt készít az újszülött szemfenekérõl – tetszõleges helyszínen. Ezt a központi adatbázisból hozzáférhetõ felvételt értékeli ezek után az orvos, aki dönt a további kezelésrõl: kit kell operálni, kit milyen gyakran, hogyan kell kezelni, ellenõrizni. Tehát nem a koraszülöttek utaznak az orvoshoz, hanem a vizsgálatot és az ellátást utaztatják a babákhoz a Cerny Alapítvány segítségével.

Az utazó ellátás a legelõnyösebb a koraszülötteknek, hiszen nem kell kilométereket rázkódniuk a kezelõorvoshoz a budapesti klinikára. A módszerrel 100 százalékos biztonsággal kiszûrhetõ, hogy ki szorul mûtétre. A Magyarországon született veszélyeztetett koraszülöttek 2/3-át tudják ezzel a módszerrel szûrni, és ellátni, körülbelül tíz százaléknál (évente 70 babát) kell szemfenéki lézerkezelést alkalmazni.


A szûrést és a lézerkezelést az ország másik három egyetemi centrumában (Debrecen, Szeged, Pécs) is végzik, de nem ilyen mobil módon, telemedicina lehetõségeit kihasználva. Mindezek mellett sajnos a koraszülöttek körében nagyobb a szemüveges aránya, többségük rövidlátó, elõfordul a kancsalság, gyerekkorban rendszeresen szemészeti vizsgálatra van szükségük.

A látásért felelõs ideghártya érellátása a terhesség 16. hetében kezd el kifejlõdni és normál esetben születésig (legkésõbb a 40-45. hétre) befejezõdik. A koraszülöttek esetében – fõleg akik a 28. hét elõtt jönnek a világra – az ideghártya érhálózata még nem mindenhol megfelelõ, és a babák szervezetében zajló folyamatok (az éretlen tüdõ, esetleges fertõzések, vérszegénység, stb.) kóros érképzést indítanak be. Ez azt jelenti, hogy nem oda és nem olyan erek nõnek, melyek normálisak, a szemben úgynevezett érújdonképzõdés indul el. Ez a folyamat aktívan a 34. hét tájékán, de legkésõbb a 40. hétig lezajlik. Ha ez idõ alatt az abnormális érhálózattal nem tesznek semmit, akkor hegesedés történik, a látóhártya leválik és megvakul a baba.

A még ereket nem tartalmazó, fejletlen, de oxigénhiányos ideghártyát roncsolják több ezer ponton lézerrel, mert onnan származik az az anyag (VEGF), ami az érújdonképzõdést eredményezi. Ha a VEGF szint lecsökken, akkor megszûnik a tápanyaghiányból fakadó érburjánzás, nem történik hegesedés, nem válik le a látóhártya, így nem vakul meg a baba.