Jakab István leszögezte, a kormányzat azért alakította át az uniós elveknek megfelelõen a támogatási rendszert, hogy nõjön a vidék eltartó képessége, illetve váljon egységessé a birtok-, a támogatás és a vidékpolitika. Kifejtette: az egységes területalapú támogatás normatív része 70 százalék, a fennmaradó 30 százalékot pedig bizonyos feltételek teljesítése esetén minden - így a nagy - gazdaságok is megkapják.

Az elnök közölte, közkeletû tévhit, hogy az 1200 hektár feletti területek esetében a támogatás-megvonás 100 százalékos, a fentiekbõl következõen csak 70 százalékos. Jakab István emlékeztetett arra: 1037 hektárig a mezõgazdasági termelõk megkapják a számukra járó területalapú támogatás 100 százalékát, 1037-1200 hektár között a 100 százalékos támogatás mértéke 5 százalékkal csökken.

Igaz ugyan, hogy 1200 hektár felett 100 százalékos mértékû az elvonás, ez azonban gyakorlatilag csak 70 százalékot jelent, mivel a zöldítéshez kötött 30 százalékos támogatási részt minden termelõ megkapja, aki teljesíti a megadott feltételeket - tette hozzá.

Jelezte: az állattenyésztés és a kézimunka-igényes ágazatok fejlesztése érdekében a kormányzat kiemelten kezeli az állatlétszám és a zöldség-gyümölcs, valamint a vetõmag-termesztés támogatását. Ennek érdekében nemzeti forrásból, a mostani uniós költségvetési idõszakban, az állatszám és a kézimunka-igényes ágazatok támogatására 212 milliárd forint többlettámogatást biztosít. Ez évente 30-32 milliárd forintos plusz támogatás.

A Magosz elnöke beszélt arról is, hogy a korábbi években a nagyüzemek jelentõs többletforráshoz jutottak. Példaként említette: a 2007-2013 közötti uniós költségvetési idõszakban a támogatási források 64,7 százalékát a gazdálkodók 5 százaléka használta fel.

Jakab István utalt arra is, hogy a magyar mezõgazdaság versenyképességének és hatékonyságának javítása érdekében meg kell alkotni az üzemszabályozási, valamint az integrációt segítõ és serkentõ jogszabályokat is.