A kiadó ingatlanok csúcsszezonja általában mindig augusztusra és szeptemberre esik, ilyenkor keresnek a legtöbben bérelhetõ házat, lakást. A szabályokat viszont kevesen ismerik, pedig sok kellemetlenséget megúszhatnak a felek, ha a bérbeadás körül minden papír rendben van.

Akik lakóhelyüktõl távol tanulnak, vagy dolgoznak, általában ingatlanbérléssel oldják meg lakhatásukat. A megelõlegezett bizalom mellett érdemes írásban is rögzíteni a bérleti feltételeket. Fontos, hogy a bérlõknek a bérbevett lakásról mindig legyen érvényes lakásbérleti szerzõdésük, valamint a havi lakbér kifizetésérõl kérjenek és kapjanak is átvételi elismervényt. A legjobb megoldás, ha minden hónapban átutalják a bérleti díjat és a közlemény rovatban feltüntetik a dátumot és a "bérleti díj" megnevezést.

Ha nem turisztikai célból adja ki valaki a házát vagy a lakását, nem kötelezõ adószámot kiváltania. Az ilyen jellegû bérbeadás - ha csak a bérbeadó nem választ más formát - mentes az áfa alól, így arról nem kell számlát kibocsátani, azonban a nyugta ilyen esetekben is kötelezõ. (A nem turisztikai célú lakóingatlan bérbeadásnál a bérbeadó választhat adófizetési kötelezettséggel járó formát, ha már rendelkezik adószámmal. Adóköteles bérbeadás esetén az áfatörvény szerinti számla- illetve nyugtaadás kötelezõ.)

A NAV tapasztalatai azt mutatják, hogy a bérbeadók jelentõs része még mindig nincs tisztában azzal, hogy a bérbeadásáról nyilvántartást kell vezetnie: bevételi nyilvántartást, vagy bevételi- és költség-nyilvántartást.

A lakás bérbeadásából származó jövedelmet a bevételbõl két módon lehet megállapítani. Az egyik lehetõség a tételes költségelszámolás, amikor a bevételt, a jövedelem kiszámításánál csökkentik az igazolt költségek (közüzemi számlák, felújítási költségek) és az értékcsökkenés. A másik lehetõség pedig a bevétel csökkentése a 10 százalékos költséghányaddal. A jövedelem után negyedévenként adóelõleget kell fizetni, majd az adóbevallásban önálló tevékenységbõl származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke a jövedelem 16 százaléka.

Abban az esetben, ha a bérlõ kifizetõhelynek számító gazdálkodó, akkor a bérbeadó jövedelmét és az adóelõleget õ állapítja meg és vonja le a bérleti díjból.

Amennyiben a bérbeadásból származó jövedelem meghaladja az 1 millió forintot, akkor a jövedelem egészére a 16 százalékos adón felül 14 százalék egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni mindaddig, amíg a magánszemély el nem éri a 450 000 forintos hozzájárulás-fizetési felsõ határt.