2024. március 28. Csütörtök, Gedeon, Johanna.
 
Egyelõre feleslegesen izzadunkForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-08-19 19:10:08
A meleg, párás idõjárás szédüléssel, keringési rendellenességekkel és alacsony vérnyomással gyötri az arra fogékonyakat. Miért jelent ekkora megterhelést a magas páratartalom a szervezet számára?

A sok csapadék és a meleg miatt a trópusi esõerdõk klímájára jellemzõ az idõjárás, sokan úgy érezhetik, mintha folyamatosan egy fóliasátorban lennének. A légutak szempontjából az ideális páratartalom értéke 40-60% között van. Ha 40%-nál kisebb, akkor a nyálkahártyák kiszáradása, ha 60%-nál nagyobb, akkor a test túlmelegedése fenyeget. A magas páratartalom miatt ugyanis nem tudunk normálisan izzadni, aminek egyik legfõbb funkciója éppen testünk hûtése lenne.
Izzadás van, párolgás nincs

Amikor a környezet hõmérséklete megközelíti az emberi testhõmérsékletet (tehát nagyjából a harminchat fokot), szervezetünk hûteni kezdi magát. Izzadni kezdünk, megváltozik a vérkeringésünk, felgyorsul a légzésünk. Az izzadás hûtõ funkciója azonban csak akkor mûködik, ha az izzadtság elpárolog a bõrünkrõl. Ha a levegõ nedvességtartalma magas, akkor nem lesz képes felvenni a bõrfelszínen lévõ folyadékmennyiséget, így nincs párolgás, és a szervezetünk nem fog tudni lehûlni. Ráadásul a hûtõhatás elmaradása miatt az izzadás fokozódik, emiatt pedig jelentõs mennyiségû folyadékot és ásványi sót veszítünk.
A túlmelegedés veszélye

A magas páratartalom nem csak komfortérzetünket rontja, komoly egészségügyi problémák is kialakulhatnak. A túlzott izzadás miatt a szervezet folyadékháztartása felborulhat, a folyamatos folyadékvesztés pedig a vér besûrûsödéséhez és a vérnyomás csökkenéséhez vezet. A vér besûrûsödése azért veszélyes, mert hozzájárul a vérrögképzõdéshez, a vérrögök pedig az ereket elzárva szívinfarktust, sztrókot, embóliát okozhatnak.

A fokozott verejtékezésnél nem csupán folyadékot, hanem létfontosságú sókat (káliumot, nátriumot és magnéziumot) is veszítünk. Ezek hiánya szívritmuszavarokat idézhet elõ.

A test túlmelegedése során az izomzatba, az agyba és a többi szervbe kevesebb vér áramlik, ami a fizikai erõnlét romlásához, valamint testi és szellemi fáradtsághoz vezet. A tünetek súlyosságát befolyásolja az érintett személy kora, és fizikai erõnléte. Bár a legveszélyeztetettebbnek az idõsek számítanak, a fiatalabb korosztály felelõtlensége is gyakran hozzájárulhat súlyosabb állapot kialakulásához (például azáltal, hogy meleg, magas páratartalmú környezetben végez megterhelõ fizikai munkát).
Högörcs, hõkimerülés, hõguta

A hõségben végzett fokozott fizikai megterhelés súlyos izomgörcsöket okozhat. Ezt az állapotot nevezzük hõgörcsnek. Ennek alapja a már említett nagymértékû ásványisó- és vízvesztés. A szomjúság folyadékbevitelre ösztönöz, a folyamatos vízivás hatására azonban a szervezet sókoncentrációja tovább hígul, ami görcsök kialakulását idézi elõ.

A hõkimerülés szintén a só- és folyadékveszteséggel köthetõ össze, ennek mértéke azonban a hõgörcsnél tapasztaltnál jóval magasabb. Hatására a vértérfogat csökken, megnõ a légzésszám és a szívfrekvencia, a vérnyomás pedig hirtelen leeshet. Az állapot leggyakoribb tünetei a rosszullét, az erõs verejtékezés, valamint az eszméletvesztés.  A testhõmérséklet elérheti a harmincnyolc-negyven fokot, ennél feljebb azonban nem megy. A folyadék és az ásványi só megfelelõ pótlásával (például ásványvíz fogyasztással) kezelhetõ a betegség.

A hõguta a túlhevüléses megbetegedések egyik legsúlyosabb formája. Hõguta során a test verejtékezése megszûnik, a testhõmérséklet pedig negyven fok fölé emelkedik, a bõr forróvá, és vöröses színûvé válik. A szélsõségesen magas testhõmérséklet életfontosságú szervek (többek között az agy és a vese) mûködési zavarához, károsodásához vezethet. Éppen ezért minden esetben a lehetõ leghamarabb mentõt kell hívni, a beteget pedig még a segítség kiérkezése elõtt hûvös helyiségbe kell szállítani. Ha ez megtörtént, azonnal el kell kezdeni a test hûtését. Érdemes hideg vizes borogatást használni, de jót tehet a betegnek egy hideg fürdõ is, valamint a végtagok dörzsölése, a vérkeringés javítása.
A tüdõbetegek a legveszélyeztetettebbek

A szívelégtelenségben szenvedõ betegeket, a nehézlégzéssel küzdõ asztmásokat és az allergiásokat különösen rosszul érinti a szélsõségesen magas páratartalom. Mivel páradús idõszakban a levegõmozgás csekély, a levegõben a szennyezõanyagok (például a pollen) koncentrációja is növekedhet, ami tovább súlyosbítja az érintettek állapotát. Ez az állapotromlás különösen a városi környezetben jelent komoly problémákat – mondja dr. Bohács Anikó, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika tüdõgyógyász szakorvosa.

A szakorvos szerint az allergiás kórképek elsõsorban a fiatalabb felnõtteket érintik, az idõsebbeknél azonban magasabb a krónikus obstruktív légúti tüdõbetegségben szenvedõk (COPD) aránya. A krónikus obstruktív légúti tüdõbetegség egy olyan állapot, amikor az alsó légutak (tehát a légcsõ, a fõhörgõk, a hörgõcskék és a tüdõ) tartósan beszûkülnek. A betegség – amelyet elsõsorban a dohányzás idéz elõ - visszafordíthatatlan károsodáshoz vezet, amely nagyon gyakran halálos kimenetelû. A helyzet tovább súlyosbodik, ha a tüdõbetegség szívbetegséggel párosul.

A páradús idõszak másik legveszélyeztetettebb csoportját az asztmás betegek képviselik. Állapotromlásuk ebben az idõszakban olyan súlyos, hogy gyakran kórházi kezelésre szorulnak. Súlyosabb tünetek jelentkezésekor mind a COPD-s betegeknél, mind az asztmásoknál az orvosok úgynevezett rohamoldó kezeléseket alkalmaznak.
A gombák jól érzik magukat

Júliusban és augusztusban rendszerint magas az allergén spórákat kibocsájtó kültéri gombák jelenléte. Dr. Bohács Anikó szerint a magas páratartalom miatt ez a növekedés még inkább érzékelhetõvé vált. A levegõ magas vízgõztartalma a poratkák terjedésének is kedvez. Mivel ezek az állatok elsõsorban beltéri allergének, a szakorvos véleménye alapján szaporodásuk párátlanítással bizonyos szintig visszaszorítható.
Mit tehetünk?

Páradúsabb idõszakokban javasolt, hogy a betegek kerüljék a belvárosi forgalmat, és ha lehetséges, inkább a reggeli, vagy az esti órákban közlekedjenek – tanácsolja dr. Bohács Anikó. Mivel erre az idõszakra jellemzõ a magasabb pollenterhelés, a szellõztetést érdemes az éjszakai órákra idõzíteni. A szakértõ szerint praktikus a haj leöblítése is éjszakai alvás elõtt, ezzel ugyanis meg lehet szabadulni a nap folyamán fejbõrre tapadt allergén anyagoktól. A sportolást (futást, biciklizést) is érdemes páradús körülmények között átmenetileg hanyagolni.

Természetesen ezek mellett fogyasszunk minél több folyadékot, hogy az izzadás során elvesztett vizet pótoljuk. Mivel ezzel párhuzamosan az elvesztett sók pótlása is létfontosságú, a legjobb választást a természetes ásványvizek jelentik.
A babákat és a kismamákat is megviseli

„A kismamák és a babák is jobban viselik a párás levegõt, mint a szárazat, de természetesen a fülledt meleg nekik is okozhat problémákat. Ingerlékenyebbé, türelmetlenebbé válhatnak, de olyanok is vannak, akik elbágyadnak. A gond itt is az, hogy a test hõleadása nem mûködik megfelelõen” – mondta Szecsányi Bertalanné védõnõ az Origónak.

A védõnõ azt tanácsolja, hogy az izzadságot felszívó, szellõs (nem testre tapadó) ruhákba öltöztessék a babákat, és fokozottan figyeljenek a folyadékbevitelre is. Levegõre vinni ugyanúgy kell õket.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!