A Kúria június közepén mondta ki, hogy a bankok tisztességtelenül jártak el a devizahitelezésnél. A testület szerint például nem volt tisztességes az árfolyamrés alkalmazása és a legtöbb esetben a bankok a szerzõdéseket is tisztességtelenül módosították egyoldalúan. Ennek kimondásával nyílt lehetõség a több éve húzódó és több százezer családot érintõ probléma törvényi rendezésére.

Július elején az Országgyûlés nagy többséggel fogadta el a devizahiteleseket segítõ törvényt. A jogszabályban lényegében a Kúria megállapításait foglalták össze, egyebek mellett azt, hogy a jogszerûtlenül felszámított összeg visszajár.

A bankoknak augusztus 25-ig van lehetõségük arra, hogy megvizsgálják az általuk kötött szerzõdéseket, és ha kitartanak igazuk mellett, pert indítsanak az állammal szemben. A Fõvárosi Törvényszékre már meg is érkeztek az elsõ keresetek, eddig két bank és három pénzintézet nyújtotta be.

Közben kiválasztották azokat az ügyvédi irodákat, amelyek a bankperekben majd az államot képviselik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleményében azt írja: jól felkészült ügyvédi irodákat választottak ki. A koordinációt ellátó irodával már aláírták a megbízási szerzõdést, és további öt kapott már meghatalmazást.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szombaton azt mondta: a kormány a Kúria döntése elõtt is sokat tett azért, hogy a devizahitelek miatt kilátástalan helyzetbe került családokat kivezesse az adósságcsapdából.

„A végtörlesztés, az árfolyamgát, a hitelek kedvezményes forintra váltási lehetõsége eddig közel 450 ezer családnak, devizahitelesen tudott segíteni. A nemrég elfogadott törvény elfogadásával kijelöltük a továbblépés irányait is” – mondta Varga Mihály.

A kormány 700 millió forintot csoportosított át a bíróságoknak a devizahiteles perek intézésére. Akár 400 ügy fogadására is fel kell készülniük, az eljárásokat ugyanis szoros határidõvel kell intézni, elsõ és másodfokon is 30 napon belül meg kell hozniuk a döntést.