A Debreceni, a Kaposvári és a Szegedi Egyetemen összesen száz juhász kezdi meg a napi gazdálkodáshoz segítséget nyújtó három hónapos képzést szeptemberben - jelezte Hajduk Péter, az oktatást kezdeményezõ szövetség ügyvezetõje hozzátéve, hogy további juhászok jelentkezését is várják a további tanfolyamokra.

A nyolcvanórás, egységes tematikájú képzés keretében a résztevõk korszerû ismereteket szerezhetnek az állattartás, a legelõgazdálkodás, a takarmányozás, a tartástechnológia, a támogatások kérdéseirõl - sorolta Hajduk Péter.

Míg korábban a termelõszövetkezetekben, illetve az állami gazdaságokban felkészült szakemberek - agronómusok, ágazatvezetõk, könyvelõk - irányításával mûködött a juhászat, ma a juhtenyésztõk 96 százaléka családi gazdálkodó - mondta a szövetség ügyvezetõje. Megjegyezte: ilyenformán a juhász már nem csak a botjára támaszkodva õrzi a nyájat, hanem gondoskodnia kell a vállalkozás mûködtetésérõl is, amihez korszerû tudásra van szükség.

Tossenberger János, a Kaposvári Egyetem dékánja korszakváltásként értékelte a képzési együttmûködést, amivel szakíthatnak az ágazatra jellemzõ így szoktuk csinálni, ez biztos jó szemlélettel.

Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem dékánja azt emelte ki, hogy ez a képzés nem oklevélrõl, bizonyítványról, hanem a tudásról szól.

Komlósi István, a Debreceni Egyetem (DE) dékánja jelezte, hogy intézményük a juhtenyésztés jelentõs szellemi mûhelye, a juhtenyésztõk kézikönyvét - mint ahogy megfogalmazta: a szakma bibliáját - is debreceni professzor írta.

Jávor András, a DE rektorhelyettese szerint ma tudáshiány van a magyar mezõgazdaságban, s ez különösen igaz a juhágazatra. Ezért üdvözölte, hogy a juhászokat illetõen született meg az egyetemek közötti elsõ oktatási együttmûködés, aminek a tapasztalatait késõbb várhatóan kiterjeszthetik más ágazatokban dolgozók képzésére is.