Szeptember elsejétõl a már meglévõ biztonsági berendezések mellett a katasztrófavédelem szondái is ellenõrzik a Sanofi Budapesti gyógyszergyárának a levegõjét. A beruházásnak köszönhetõen ugyanilyen monitoring állomásokat alakítottak ki a Richter és az EGIS fõvárosi telepein is. A gyárak környékén emellett korszerû riasztóberendezéseket is kiépített a katasztrófavédelem.

Az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság vezetõje a rendszer bemutatásán elmondta: az eszközök akkor riasztják a lakosságot, ha az érintett ipari üzemekbõl veszélyes anyag kerül a levegõbe. Bakondi György hozzátette: a hálózat a riasztáson és a lakosság tájékoztatásán túl a veszélyes anyag terjedésérõl is szolgáltat információkat. Meteorológiai mérõállomás-funkciójuk is van, ezért azonnal, percnyi pontossággal megadják a szélerõsséget, a szélirányt, a várható terjedési irányt. Az altábornagy hozzáfûzte: a pontos információk alapján a katasztrófavédõk hatékonyabban szervezhetik meg a szükséges intézkedéseket.

A fõváros nyolc kerületében építették ki a hálózatot. Összesen 576 riasztóberendezést, és 312 úgynevezett monitoring végpontot létesítettek. Vész esetén így csaknem 250 ezer ember riasztható azonnal.

Budapest fõpolgármestere szerint fontos lépés volt, hogy kiépült a hálózat a három nagy gyógyszergyárnál. Tarlós István úgy látja: a korszerû berendezések növelik a budapestiek biztonságát. Egy esetleges katasztrófahelyzet esetén nagymértékben hozzájárul egyrészt a mentéshez, másrészt a lakosság megfelelõ tájékoztatásához – tette hozzá.

A fõvároson kívül még Komárom-Esztergom, Zala és Heves megyében lévõ gyáraknál helyeznek üzembe hasonló eszközöket a jövõ hónap elején. A rendszer kiépítése 2006-ban kezdõdött meg, azóta - a legutolsó ütemmel együtt - összesen 10 milliárd forintot költött a katasztrófavédelem vegyvédelmi hálózatra. Ez jelenleg kilenc megyét fed le.