Budapestrõl indul újra az Orient expressz utóda, és végállomása nem Isztambulban, hanem Teheránban lesz.

Illés András történész, muzeológus a Szombat reggelben azt mondta, úgy tudja, évente öt járat közlekedik a két város között, az út pedig két hétig tart.

A Kossuth Rádiónak nyilatkozó szakember elmondta, az Orient expressz elnevezést olyan, magas színvonalú szolgáltatásokat és kényelmet biztosító vonatokra használják, amelyek Európából Ázsia peremére, illetve a földrész belsõbb részei felé közlekednek. Az eredeti Orient expressz 1883-ban indult útra, és a Párizs-Isztambul vonalon szállította utasait.

A járat beindításában a belga Georges Nagelmackers vállalkozóé volt a fõszerep. Többek között a belga uralkodó, II. Lipót támogatásával és amerikai inspirációra hozta létre a Nemzetközi Vasúti Hálókocsi Társaságot.

A Magyar Mûszaki és Közlekedési Múzeum munkatársa elmondta még, hogy a klasszikus Orient expressz csak elsõ osztályú kocsikkal közlekedett egészen 1939-ig. A vagonok rendkívül fényûzõen voltak berendezve, amelyek tulajdonképpen gördülõ luxuslakosztályok voltak. A szerelvények általában hálókocsikból, szalon- és étteremvagonból, valamint a személyzeti vonatrészekbõl álltak.

A manapság közlekedõ orient expresszek nosztalgiajáratok, és alapvetõen régi kocsik alkotják õket. Magyarországnak is van egy több mint százéves étkezõvagonja, amely a közlekedési múzeum tulajdona, és a közelmúltban újra forgalomba állították. Korábban, a felújítása elõtt a múzeum büféjeként üzemelt. Mint Illés András elmondta, nem kizárt, hogy a magyar étkezõkocsi a Budapest-Teherán járatnak is része lesz.

Az eredeti járat fikciós történeteket is inspirált, az Agatha Christie Gyilkosság az Orient expresszen címû regénye, és az abból 1974-ben készült film több valós eseményekbõl indul ki. 1929-ben például a Balkánon, Isztambultól 100 kilométerre a méteres hóban elakadt a szerelvény. A filmben pár órát vesztegelnek, a valóságban tizenegy napig állt a vonat, ezért az élelmet és a tüzelõt a környezõ falvakból kellett beszerezni.

Egy másik érdekes történet egy magyar grófhoz kapcsolódik, aki úgy maradhatott életben, hogy belefeledkezett az érsekújvári cigányzenekar muzsikájába, és lemaradt a vonatról. Az elszalasztott vonat ugyanis késõbb balesetet szenvedett, amelyben a magyar úr kocsija összezúzódott.

A régi Orient expressznek nagyon híres utasai, korabeli sztárok és uralkodók is. A történész többek között megemlítette a franciák által az elsõ világháború alatt kémkedésért kivégzett bártáncosnõt, Mata Harit, az elsõ világháborús arab nemzeti felkelés egyik fõszereplõjét, a filmeseket is megihletõ Arábiai Lawrence-t, IV. Károly magyar királyt és Theodore Roosevelt amerikai elnököt is.