A választási eljárási törvény nyári módosításakor az került a jogszabályba, hogy a tájékoztatást csak a jelölt vagy lista nyilvántartásba vételérõl szóló határozat jogerõre emelkedéséig lehet kérni, de az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta ezt az idõbeli korlátot.

A testület július 21-i határozatában megsemmisítette ezt a rendelkezést. Szerintük ugyanis semmi nem indokolta, hogy csak a nyilvántartásba vételrõl szóló határozat jogerõre emelkedéséig lehessen tájékoztatást kérni a személyes adatokról az adatkezelõtõl (a választási eljárásban a választási irodától).

Ezért mindaddig, amíg a választási iroda nem semmisíti meg az ajánlóíveket, az érintetteket megilleti a tájékoztatáskérési jogosultság.

Az ajánlóíveket az illetékes választási irodának a szavazást követõ kilencvenedik nap utáni munkanapon – 2015. január 12-én – kell megsemmisítenie, eddig az idõpontig lehet tehát kérni tájékoztatást az irodától arról, hogy melyik jelölt ívén szerepel a választópolgár ajánlása.

Fontos szabály azonban, hogy a választási iroda az ajánlóíveken szereplõ személyes adatok közül az érintett kérelmére csak azokról köteles tájékoztatást adni, amelyeket ellenõrzött. Ugyanis az ajánlások tételes ellenõrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot.

Az irodák tehát azokról az ajánlásokról tudnak tájékoztatást adni, amelyeket ellenõriztek.

Az informatikai rendszerben az ajánlások ellenõrzésekor a választási irodák rögzítik, hogy a választópolgár ajánlott-e jelöltet és ha igen, melyiket; erre azért van szükség, mert egy választópolgár ugyan választókerületének több jelöltjét is ajánlhatja, de egy jelöltet csak egyszer. Így kérésre a választási irodák meg tudják mondani, a választópolgár adatai melyik jelölt ellenõrzött ajánlásai között szerepelnek.