A közlemény szerint az MNKH célja, hogy a keleti nyitás politikájával összhangban szorosabbra fûzze kapcsolatát Kazahsztánnal, annak érdekében, hogy támogassa a magyar kkv-k külpiacra jutását.

A kazah delegáció tagjai kereskedelmi partnereket, együttmûködési lehetõségeket keresnek Magyarországon, elsõsorban a komplex mezõgazdasági beruházások, a gépgyártás, az energetika, az építõipar, a logisztika, az egészségügy és gyógyszeripar, valamint a könnyûipar területérõl. A találkozó egyedülálló lehetõség a magyar cégek számára, hogy új piacokat, új üzleti lehetõségeket találjanak - közölte az MNKH.

Kazahsztán a FÁK országai közül Magyarország harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, Oroszország és Ukrajna után. Tavaly a kazah-magyar külkereskedelmi forgalom elérte a 261 millió dollárt, ebbõl a magyar export 210 millió dollárt tett ki, ami 34,3 százalékos növekedés 2012-höz képest - idézi a közlemény Balog Lászlót, az MNKH FÁK és Balkán igazgatóját.

Kazahsztán importál Magyarországról egyebek mellett húst és húskészítményeket, zöldséget, gyümölcsöt, gépeket, közlekedési eszközöket, elektromos felszereléseket, gyógyászati termékeket. Jelenleg az országban mintegy 58 magyar és közös magyar-kazah vállalat mûködik, épülnek magyar gyárak, pékségek, sõt közös projektekben is együttmûködnek a szívsebészet terén, valamint a magyar légitechnikai eszközök javításában.

Kazahsztán a 19. helyen szerepelt a külföldi befektetõk célországai között 2012-ben, mintegy 28,8 billió dollár értékben zajlottak beruházások. Mindez annak köszönhetõ, hogy számos intézkedéssel támogatják a külföldi partnereket. A régióban a legkedvezõbb az adózás, kiemelt figyelmet fordítanak a jogbiztonságra, és kimondottan befektetésekkel foglalkozó ombudsman is segíti a külföldi vállalkozókat - mondta el Marat Karabayev, a Dél-Kazahsztán üzleti és ipari innováció fejlesztõ terület helyettes vezetõje a közlemény szerint.