Minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy sikeres legyen a következõ tanév - mutatott rá az emberi erõforrások minisztere kedden a fõvárosban rendezett szakmai tanévnyitón. Balog Zoltán kiemelte: tiszteletre méltó fegyelmezettséggel küzdik végig a pedagógusok a köznevelés megújítását, amely az elmúlt 25 év legnagyobb átalakítása. Megjegyezte: ugyanakkor minden megújítási folyamat konfliktusokkal jár, és az eredmények nem egy-két év múlva jelentkeznek.

A megújulás nem pont-, hanem rendszerszerû, és a cél egy erõs nemzeti középosztály kiépítése, amely képes magával húzni azokat, akik még nem tartoznak oda. Hagyomány és modernitás a meghatározó stratégiai értékek - vélte Balog Zoltán, aki azt szeretné, ha az intézményi reform a tartalmi kérdések felé fordulna és versenyképes tudást tudnának a diákoknak biztosítani. Jelezte, hogy a lakóhely, régió kultúrájára most elõször kiemelt hangsúlyt fektetnek.

A pedagógus életpálya-modellrõl a miniszter azt mondta: a változások közepén járnak, de bízik benne, hogy az elõnyöket már érzékelik. Fontos, hogy az intézményfenntartó rendszer és a pedagógusok között itt is erõsítsék az együttmûködést. Kitért a Klebelsberg ösztöndíjprogramra is, amelynek keretei között majdnem 500 pedagógus képzi magát komoly állami támogatással.

Az új tankönyvekrõl szólva azt mondta: felelõsséget éreznek a minõségi javulásért és az elvárt takarékossági szempontokat is megemlítette. Balog Zoltán szólt arról is: a több mint ezer éves magyar oktatás erõs talapzaton áll, alapja az egyik oldalon a hagyományok tisztelete, a másik oldalon az új tudás befogadása. Mindazok az intézkedések, amelyet a kormány a köznevelési rendszer újraszervezése során tett egyszerre épülnek a hagyományainkra és a 21. század új tudására. A magyar oktatás mindig képes volt a megújulásra és tisztelte a hagyományokat. Elõbbi a köznevelés egyik legfontosabb képessége - állapította meg.

Kiemelte: az átfogó köznevelési stratégia megvalósításához mindenekelõtt bizalom szükséges, a pedagógusok és a szakmai irányítás, a kormány, valamint a pedagógusok és a szülõk, a szülõk és a kormány között. Szavai szerint rendelkezésre áll minden ahhoz, hogy sikeres legyen a következõ tanév: a hit abban, hogy összefogással meg tudják valósítani a céljaikat, a szándék a partnerségre, az együttmûködésre, a bizalom és a szükséges infrastruktúra, taneszközök, tantermek, megfelelõ tantervek és a pedagógusok.

Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár azt mondta: a köznevelési rendszernek és iskolának a tudás mellett identitást is kell adnia. A köznevelés megújítása ezt a célt szolgálja - rögzítette. Jelezte: a most induló tanévben osztálytermi gyakorlat során próbálják ki az új tankönyveket, a tananyagfejlesztés ugyanakkor egy több éves folyamat. Azt kérte, a pedagógusok segítsék ezt tapasztalataikkal. A szakmai tanácsadás és tanfelügyelet rendszere megújul, ami fontos biztonságot adó intézkedés - mutatott rá.

A pedagógus életpálya-modellrõl kiemelte: hosszú idõ után elõször kapnak a minõségi fejlõdést is díjazó, egzisztenciális elismerést a pedagógusok, amely a társadalomban helyén kezeli az elvégzett munkájukat. Minden a gyermekekért történik - fogalmazott az államtitkár, aki hozzátette: az iskolában elsõsorban a gyermekek a fontosak, értük zajlik a tananyagfejlesztés és az infrastruktúra megújítása is. Pölöskei Gáborné helyettes államtitkár a hároméves kortól kötelezõ óvodáztatás kapcsán kiemelte: az óvónõk számát is növelni kell az infrastruktúra fejlesztése mellett. A helyettes államtitkár a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó programokat is sürgetett.

Sipos Imre helyettes államtitkár a változásokról elmondta: integrált elektronikus nyomon követõ rendszert vezetnek be a sajátos nevelési igényû gyermekek intézményváltásához kapcsolódva. A szakszolgálati intézményekben dolgozóknak is biztosítják a pótszabadság intézményét, és feladatként említette a fizikai állapotfelmérés pontosítását, kiegészítését. Ezt az elsõ négy évfolyamon és felnõttképzésben nem, de egyébként a teljes köznevelési rendszerben elvégzik. Elõkészítés alatt van egy rendeletmódosítás, miszerint a közösségi szolgálat az otthoni településen is elvégezhetõ lesz a jövõben. Idegen nyelveket, testnevelést és mûvészeti tárgyakat nem csak mesterfokozatú végzettséggel lehet majd tanítani a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban.

Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal elnöke elmondta: az elsõ tanfelügyeleti ellenõrzések 2015. januárjától indulnak, elsõsorban annál a 18 ezer pedagógusnál, akik bekerültek a minõsítési tervbe, s lesznek intézményvezetõi ellenõrzések is.