Sok beteg van, aki egyáltalán nem jut el arra az egészségügyi ellátóhelyre, ahová kellene – emelte ki a fõorvos, hozzátéve: évente meghal két-három ember darázscsípés miatt, mert nem kapja meg az életmentõ gyógyszert. Újra kell gondolni, hogy hol, milyen ellátásra van szükség, de ehhez elõször fel kellene mérni a helyzetet – hangsúlyozta Nékám Kristóf, megjegyezve: ez nem pénz, csak politikai akarat kérdése.

Magyarországon az allergológiai ellátás – a gyógyszerfogyás alapján számolva – messze elmarad az igényektõl, a betegek messze aluldiagnosztizáltak, s így alulkezeltek – jelentette ki a Budai Irgalmasrendi Kórház allergológiai és immunológiai osztályát vezetõ fõorvos, hozzátéve: jelenleg nincs semmilyen szakmai központ, amely rendszerezhetné az allergológiai ellátást, ráadásul allergológus is kevés van Magyarországon. Nékám Kristóf szerint az ellátás javítása érdekében központilag szervezett, egységes szûrésekre lenne szükség. Az orvosképzésben alapszakmává kellene tenni az allergológiát, s ezzel együtt a háziorvosok allergológiai képzését, oktatását is erõsíteni kellene – mondta.

Világtendencia, s Magyarországon is az figyelhetõ meg – folytatta Nékám Kristóf -, hogy egyre több ember allergiás. Vannak olyan országok, ahol mind a döntéshozók, mind a lakosság nagy figyelmet fordít erre. Helsinkiben például néhány éve minden egyes családot felkerestek, hogy feltérképezzék a város allergológiai helyzetét. Svájcban a parlagfûvel szemben “zéró toleranciát” vezettek be: ha valahol egy tõ parlagfû nõ, máris bírságot szabnak ki. Ezzel szemben Magyarországon évrõl évre visszatérõ problémát jelent a parlagfû feltérképezése, irtása. Nem lehet tudni azt sem, hogy Magyarországon hányan allergiásak, az ország mely területein jellemzõ ez a probléma. Ezen adatok hiányában nem lehet megkezdeni a prevenciót sem – fejtette ki.

A fõorvos ismertetése szerint az allergia bizonyos anyagokkal szembeni “felesleges immunreakció”. Allergiás reakciót válthat ki poratka, valamilyen allergén növény virágpora, állatszõr, vegyi anyag, darázscsípés is. Az allergiának sok fajtája van, és a tünetei is eltérõk. Elõfordulhat bõrirritáció, könnyezés, az egyik leggyakoribb a szénanátha, utóbbi a lakosság 15-20 százalékát érinti. Azt viszont, hogy összesen hány allergiás van Magyarországon, nem lehet megmondani – tette hozzá.

A Magyar Allergia Szövetség elnöke azt mondta: az allergén anyagok jelenléte mellett a környezetszennyezés, az életmód és a mentális állapot is befolyásolja az allergiások helyzetet. Így mindenki – nemcsak a döntéshozók, hanem valamennyi állampolgár – sokat tehet saját és környezete egészségének védelméért.

Nékám Kristóf kitért arra is, hogy az allergia kialakulásában a genetika is szerepet játszik, ezzel együtt számos rizikótényezõ van, amely növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A fõorvos példaként említette, hogy egy leendõ édesanya esetében bizonyos fájdalomcsillapítók szedése, a dohányzás, az anyai túlsúly a terhesség utolsó harmadában, illetve a szoptatás idején, továbbá a penészes lakás is növeli annak kockázatát, hogy majdani gyermeke például asztmás lesz.

A fõorvos szerint egy kezdõdõ allergia esetében az életmód-változtatás is sokat segíthet. Kiemelte, hogy egyes allergiás tünetek 20-25 százalékkal is ronthatják a koncentrációs, a tanulási és a teljesítési képességet. A szénanátha miatt akár több napra is kieshetnek a munkából az emberek.

Felhívta a figyelmet, hogy ha valakinél kialakul egyfajta allergia, könnyebben lesz allergiás másra is, és ha nem foglalkozik kezdõdõ betegségével, hosszú távon nehezebben kezelhetõ, súlyosabb tünetei lehetnek. Ennek ellenére Magyarországon kevesen szedik a gyógyszereiket – mondta. Szerinte ebben az idõszakban például az lenne a normális, ha a sokakat érintõ parlagfûpollen-helyzet romlása miatt többen keresnék fel orvosukat, és megemelkedne az allergiagyógyszerek iránti kereslet, de ez nincs így.

Az Országos Környezetegészségügyi Intézet elõrejelzése szerint jelenleg közvetlenül a parlagfûszezon csúcsa elõtt vagyunk. Nyíregyháza, Kecskemét és Békéscsaba környékére bordó (a 6 fokozatú skálán 4-es) riasztást adtak ki, s az ország túlnyomó részén piros (3-as) riasztás van érvényben.

Nékám Kristóf elmondta, hogy évek óta problémát jelent a parlagfûhelyzet kezelése. A szakember szerint a parlagfûirtás rendszerét is hatékonyabbá kellene tenni. Mint elmondta, vannak olyan területek – például az Alföld nagy részén -, ahol minden évben magas a parlagfû pollenkoncentrációja. Az allergológus úgy véli, a területek ismételt feltérképezése helyett arra kellene fordítani a figyelmet, hogy ezeken az ismerten szennyezett helyeken végezzenek hatékony irtást.