2024. március 29. Péntek, Auguszta.
 
Jön a JTM és a HFM: a jövõben csak így juthat pénzhezForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-09-02 15:30:06
A jövõ januártól élõ jövedelemarányostörlesztõrészlet-mutató (JTM) és a hitelfedezeti mutató (HFM) alkalmazásával a túlzott lakossági eladósodást és a devizahitelezés újbóli felfutását akadályozná meg a jegybank.

Az új szabályozás a közlemény szerint alapvetõen két fõ pillérbõl áll. A jövedelemarányostörlesztõrészlet-mutató (JTM) az ügyfelek rendszeres, legális jövedelmének meghatározott arányában korlátozza az új hitel felvételekor maximálisan vállalható törlesztési terheket, és ezáltal mérsékli az ügyfelek eladósodását. A hitelfedezeti mutató (HFM) a fedezett hiteleknél - ilyenek például a jelzáloghitelek - a fedezetek (lakásérték) arányában korlátozza a felvehetõ hitelek nagyságát.

A JTM-et minden új, 200 ezer forintot meghaladó hitel (fogyasztási hitel, jelzáloghitel, gépjármûhitel stb.) felvételekor vizsgálni kell. A mutatószámban az új hitel terhei mellett figyelembe kell venni minden fennálló hitelhez kapcsolódó törlesztési terhet, rendelkezésre álló jövedelemként pedig csak az igazolt, legális nettó jövedelem (munkabér, nyugdíj, családi pótlék stb.) számítható be. Ez az MNB szerint egyértelmûen ösztönözheti a gazdaság fehéredését is, hiszen a jövõben csak bevallott, legális jövedelem birtokában lehet hitelt felvenni.

A 2015. január 1. után felvett új forinthitelek esetében a JTM nem haladhatja meg az 50 százalékot, a magas jövedelmû ügyfelek esetében (400 ezer forint és ennél nagyobb nettó jövedelem) pedig a 60 százalékot. A jövedelmeket és az adósságterheket több adóstárs esetében összevontan kell kezelni. Az MNB szerint az új rendelkezés a forinthitelekre alkalmazott megengedõbb korlátok miatt valószínûsíthetõen nem jár hitelvisszafogással, ha pedig a jövõben túlzott lakossági hiteldinamikát észlelnek, a korlátokat bármikor szigorítani lehet.

Az euróban és egyéb devizában felvett új hitelekre vonatkozóan - egy esetleges árfolyam-leértékelõdés negatív hatásait ellensúlyozva - sokkal szigorúbbak a JTM-korlátok: 25 és 10 százalék, illetve a magas jövedelmû ügyfelek esetében 30 és 15 százalék. E korlátok mellett kizárható a devizahitelezés újbóli elterjedése és felfutása - áll az MNB közleményében.

A hitelfedezeti arányokra vonatkozóan - a szabályozás folyamatosságának biztosítása végett - alapvetõen a jelenleg hatályos elõírásokat vette át az MNB: a jelzáloghiteleknél forintban 80, euróban 50, egyéb devizában 35 százalék, a gépjármûhiteleknél ugyanez 75, 45, illetve 30 százalék. A pénzügyi lízingre 5 százalékponttal magasabb hitelfedezeti korlátokat lehet alkalmazni.

Az MNB makroprudenciális hatóságként - a 2013. október 1-jétõl hatályos új jegybanktörvényben rögzített felhatalmazása alapján - a jogszabályi hierarchiában a kormányrendeletekkel egy szinten álló rendeletet alkotott a túlzott lakossági hitelkiáramlás megakadályozása céljával. Az MNB rendelet szövege várhatóan szeptemberben jelenik meg a Magyar Közlönyben. A 2015. január 1-jétõl életbe lépõ új elõírásokat minden, Magyarország területén kötött új hitel esetében alkalmazni kell.

A jegybank az új rendelet kapcsán egyeztetett az Európai Központi Bankkal, amely 2014. június 23-án közzétett véleményében pozitívan értékelte a rendelettervezet tartalmát és annak a pénzügyi rendszer stabilitását erõsítõ várható hatásait. Az MNB a piaci szereplõkkel is konzultált, több észrevételt is beépített a szabályozásba, elõsegítve az új rendelet gördülékeny alkalmazását - közölte az MNB.

A jegybank felhívta rá a figyelmet, hogy a túlzott lakossági eladósodás makrogazdasági, pénzügyi stabilitási és szociális szempontból is káros folyamat. Egyrészt jelentõs egyensúlytalanságok épülhetnek így fel (például ingatlanár-buborékok), másrészt gazdasági visszaesés idején erõteljesebb banki alkalmazkodást tehet szükségessé.

A lakosság devizában jegyzett eladósodása növeli az ország külsõ sérülékenységét is, mivel a hitelek mögött általában külsõ devizaforrások állnak. Végezetül, a túlzott lakossági eladósodás komoly szociális probléma forrása is, mivel érdemben megemelkedhet a hitelüket tovább már fizetni nem képes háztartások száma, ami kilakoltatásokhoz vezethet. A 2003 és 2008 között felépült háztartási devizahitelek miatt sok család gyakorlatilag adósságcsapdába került - emlékeztet közleményében az MNB.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!