A bíróságon az Aegon Magyarország Hitel Zrt. jogi képviselõje – a korábban megkezdett devizaperek felpereseihez hasonlóan – kérte az eljárás felfüggesztését, illetve azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz (Ab), mivel el kell végezni az eljárás alkotmánybírósági kontrollját.

Az alperes magyar állam jogi képviselõje kifejtette: nem tekinthetõk tisztességesnek és így érvényesnek az Aegon Magyarország Hitel Zrt. deviza-hitelszerzõdései, ugyanis a devizahiteles törvényben rögzített elvek nem teljesültek maradéktalanul a szerzõdésekben.

A pénzügyi vállalkozás jogi képviselõje arról is szólt, hogy a devizahiteles törvény sérti a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, ezért is kérték a bíróságot, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz.

A bíróság a tárgyaláson tételesen igyekezett megvizsgálni, hogy a devizahiteles törvény alapján a Aegon Magyarország Hitel Zrt. devizakölcsönökrõl szóló szerzõdései mennyire felelnek meg a Kúria által is rögzített 7 elvnek, azaz az egyértelmû és érthetõ megfogalmazás, a tételes meghatározás, az objektivitás, a ténylegesség és arányosság, az átláthatóság, a felmondhatóság, valamint a szimmetria elvének.

A felperes Aegon Magyarország Hitel Zrt. ügyvédje hosszasan bizonygatta, hogy a pénzügyi vállalkozás üzleti szabályzata ugyan nem minden tekintetben tartalmazta az egyes elveket, annak azonban eleget tettek a vállalkozás egyedi, az ügyfelekkel kötött devizahitel-szerzõdései.

A felperes cég jogi képviselõje szerint a szerzõdések eleget tettek például az egyértelmû megfogalmazás és átláthatóság elvének, 2009 augusztus elsejétõl a szerzõdések rögzítették a felmondás lehetõségét is.

Az állam jogi képviselõje ezzel szemben úgy érvelt, hogy nemcsak az egyedi megállapodásoknak, de az általános szerzõdési feltételeknek, és az üzletszabályzatnak is meg kellett volna felelniük a törvényben rögzített elveknek.