Az augusztus 22-én kezdõdött perekben arról kell döntenie a törvényszéknek, hogy tisztességesek-e a magyar állam ellen pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerzõdésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetõvé tevõ rendelkezései az általános szerzõdési feltételekben.

Az augusztus 25-i határidõig összesen 79 hitelintézeti kereset érkezett a Fõvárosi Törvényszékre az egyoldalú banki szerzõdésmódosítás tisztességtelenségét vélelmezõ törvénnyel kapcsolatban - mondta el Póta Péter, a törvényszék szóvivõje az MTI érdeklõdésére hétfõn. Hozzátette, hogy 24 keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítottak, melyek közül hatot a pénzügyi intézmények újra benyújtottak.

A bíróság különbözõ formai okokból elutasította például az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteinek befogadását, a pénzintézetek ezeket módosított formában ismét be fogják nyújtani - közölte az OTP az MTI megkeresésére kedden. Csányi Sándor, OTP Bank elnök-vezérigazgatója szerdán az InfoRádiónak azt mondta, hogy a bank szerzõdései mindig megfeleltek az akkori törvényi elõírásoknak, de nyilván nem feleltek meg annak a döntésnek, amit a Kúria utólag hozott. Úgy fogalmazott, nem látja túl biztatónak a helyzetet.

A perek során több pénzintézet - például a K&H, az MKB, az AXA Bank vagy a Raiffeisen - volt azon az állásponton, hogy az érintett szerzõdéses feltételek tisztességtelenségét kimondó törvény számos ponton alkotmányellenes, ezért arra kérte a törvényszéket, forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve az Európai Unió Bíróságához. Ezeket az indítványokat a törvényszék kivétel nélkül elutasította.

A K&H perében - amelyben szeptember 9-re halasztották a döntés - a pénzintézet jogi képviselõje felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a közelmúltban elfogadott devizahiteles törvényt, hanem a 2004 és 2014 közötti, mindenkori jogszabályi környezetet is vizsgálni kell a szerzõdések érvénytelenségének elbírálásakor, figyelemmel arra is, hogy ezek a jogszabályok többször is jelentõsen változtak. Ez az érvelés több pénzintézet keresetében visszaköszönt.

Az MKB hétfõi perében szintén szeptember 9-re halasztották az ítéletet. A bank keresete szerint a korábbi pénzügyi felügyelet 2010-ben és 2 évvel késõbbi vizsgálatában sem kifogásolta az egyoldalú szerzõdésmódosításra lehetõséget adó banki feltételeket, azt a határozatok is bizonyítják, hogy minden jogszabályi elõírásnak megfeleltek.

Az alperes magyar állam képviselõi ugyanakkor kifejtették: a bank összesen 118 - egyoldalú költség, díj, vagy kamatemelést lehetõvé tevõ - szerzõdési kikötést terjesztett a bíróság elé, ami önmagában annak az elismerése, hogy széttagolt, az ésszerûség és átláthatóság elvét sértõ a kikötésrendszer. Hozzátette: egy szerzõdés esetében ezeket a hitelfelvevõnek több különbözõ helyrõl kellett elõkeresnie az áttekintéshez.

Az Erste Bank kontra magyar állam perben a bank úgy érvelt, hogy szerzõdései tisztességesek voltak, a szerzõdéses kikötések megfeleltek a mindenkori, éppen hatályos jogszabályoknak, a társadalmi elvárásoknak, és indokolt is volt az egyoldalú szerzõdésmódosítás kikötése, hiszen nagyon hosszú idõtartamú hitelekrõl volt szó. A magyar állam jogi képviselõi mindezt vitatták, és a kereset elutasítását kérték. Ebben az ügyben szeptember 10-én dönt a törvényszék.

A Raiffeisen-perben szintén szeptember 10-én lesz elsõfokú ítélet. Ebben a perben a Raiffeisen ügyvédei tételesen - évekre lebontva - igyekeztek bizonyítani, hogy a pénzintézet által kötött korabeli deviza hitelszerzõdések mindenben megfeleltek az akkor érvényes törvényeknek, jogi elõírásoknak. A magyar állam jogi képviselõje szerint ugyanakkor furcsa véletlen összefüggés, hogy miért abban az idõszakban változtak a szerzõdések feltételei, amikor a Raiffeisen csoport nemzetközi kockázati megítélése, besorolása változott, romlott.

A hét leghosszabb, mintegy 11 órán át tartó tárgyalása az AXA Bank Europe kontra magyar állam perben volt; itt a törvényszék elutasította a banki keresetet.

A Fõvárosi Törvényszék ezen kívül a héten a Milton Hitelezési Zrt., valamint az Alba Takarékszövetkezet keresetét utasította el, míg a többi ügyben halasztotta a döntést. Ennek megfelelõen az EvoBank ügyében szeptember 2-án, az FHB Jelzálogbank Nyrt. ügyében szeptember 5-én, a TakarékBankéban szeptember 9-én születhet döntés, míg a Sopron Bank, a Környe-Bokod Takarékszövetkezet, az MKB-Euroleasing Autólízing Zrt., az MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt., és a Raiffeisen Lízing Zrt. keresetérõl szeptember 10-én dönt elsõfokon a bíróság.

Szeptember 11-én születhet döntés az UniCredit Ingatlanlízing Zrt. magyar állam ellen benyújtott keresetérõl, és 12-én a CIB Ingatlanlízing, valamint a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet kontra magyar állam ügyben.