„Szabó Balázs néhány éve mini kulturális forradalmat hirdetett a Facebookon. Ennek keretein belül most éppen arra hívta fel irodalomkedvelõ ismerõseit, hogy 48 órán belül osszák meg kedvenc magyar versüket és kérjék meg 10 további ismerõsüket, hogy tegyék ugyanezt” – szinte minden második poszt errõl szól a napokban a Facebookon. A többség örömmel veszi a kihívást – hangot is adnak véleményüknek, miszerint ezt a fajtát sokkal értelmesebbnek tartják, mint amikor egy vödör jeges vizet kell a nyakába zúdítania a kihívottnak.

A versõrület fõként a gimnazisták körében terjed. A kedvencek között vannak olyanok, amelyeket mindenki ismer, mert közép- vagy általános iskolai tananyag, de azért a többség megpróbál valamilyen egyedit megosztani. Wass Albert, József Attila, Ady Endre, Szilágyi Domonkos, Pilinszky János verseit találjuk, néha egy-egy dalszöveg színesíti a repertoárt.

– A hétfõi és a keddi nap szinte csak a versekrõl szólt a neten, mondja az egyik gimnazista lány, s ezt megerõsíti felsõ tagozatos húga is. Édesanyjukat is kérdeztük, aki hozzáfûzi, mindkét lánya azzal fordult hozzá hétfõ délután, hogy árulja már el, melyek a kedvenc versei, mert õk maguk csak a tankönyvekben tanultakat ismerik. Megmutatta, megnézték, majd õk is lázasan kezdték keresni azt, amit õk maguk posztolni tudnak.

– Versolvasással telt az egész délután – mondta az anyuka, s megjegyzi, ilyen még nem volt mióta iskolások lettek a gyerekei. Ha másért nem, ezért biztosan hálás lesz a Facebooknak.
Az ötletgazda

Hogy ki is az a Szabó Balázs, aki elindította az „õrületet”?Kevesen tudják, sõt, az általunk megkérdezettek nagy része biztosan nem. Rövid keresgetés után találtunk egy vele készült interjút az egyik internetes lapban. Irodalomtanár, az indíttatásról elmondta, hogy õ egyébként is minden héten megoszt magyar verseket és regényrészleteket a Facebook-oldalán, de szerette volna, ha az ismerõsein túl jóval több emberhez eljutnak a versek. Szerinte a játék hozzájárulhat ahhoz, hogy életben maradjon a költészet iránti szeretetünk.

Az ötletgazda figyelemmel követi az akció sorsát, olvassa a rengeteg megosztott verset, a legtöbbjüket ismeri, de talált számára újakat is: például Dsida Jenõ Hegyi beszéd címû versét.
Számtalan kihívás

Szekrényes Miklós, a Sajóvámoson élõ és dolgozó irodalomtanár például Imre Flóra, Szabó T. Anna verseit. „Minden alulról jövõ olvasást népszerûsítõ kezdeményezés jó, fõleg ha kortárs költõk verseit is sikerül viszonylag nagy nyilvánosság számára elérhetõvé tenni”, mondta az Észak-Magyarországnak. Az oldalon látjuk, fõként diákjai hívják ki. Akárcsak Csorba Piroska költõt, magyartanárt, aki lassan már kötetnyi verset osztott meg. Köztük Kalász Lászlóét, Pilinszky Jánosét, Szergej Jeszenyinét, Villon verseit ugyanúgy mint Weöres Sándoré vagy Reményik Sándoré.

Rákerestünk néhány ismert költõre is, kíváncsiak voltunk, õk vajon benne vannak-e a játékban. Meglepõdtünk, nem. Egyikük például oldalán közli is: „Ha valaki felkérne jeges versre, mondjon le!”