Péterfalvi Attila emlékeztetett arra, hogy a választási eljárásról szóló törvény szerint a jelöltet az ajánlóívek átadásával kell bejelenteni az illetékes helyi választási bizottságnál.

A Nemzeti Választási Bizottság iránymutatása szerint ajánlóív benyújtására a jelölt bejelentését követõen is lehetõség van, hogy ha esetleg a jelölt által benyújtott ajánlások közül az érvényesek száma nem éri el a szükséges számot, még lehetõsége legyen pótolni az induláshoz szükséges ajánlásokat.

“Az ajánlásgyûjtés célja a jelölt nyilvántartásba vételéhez szükséges támogatások megszerzése, így amint a jelöltet a választási bizottság jogerõsen nyilvántartásba veszi, ajánlóíven a jogszabályban rögzített formális keretek között már nem lehet tovább aláírásokat gyûjteni a jelölt számára” – mondta Péterfalvi Attila.

Hozzátette: a jelölt rendelkezésére bocsátott összes ajánlóívet a legkésõbb a jelölt bejelentésére rendelkezésre álló határidõ lejártáig (azaz szeptember 8-án 16 óráig) át kell adni a választási irodának, és ha nem adják vissza õket, akkor a választási bizottság mérlegelés nélkül ívenként tízezer forint bírságot szab ki hivatalból. Nem lehet bírságot kiszabni azokért az ívekért, amelyek nem tartalmaznak egyetlen ajánlást sem, és szeptember 9-én 16 óráig visszajuttatják õket a választási irodához.

“Annak nincs akadálya, hogy a jelöltek a hivatalos nyilvántartásba vételük után is szimpatizánsokat toborozzanak és gyûjtsék a választópolgároktól a kapcsolattartáshoz szükséges adatokat (lakcím, e-mail cím, telefonszám) és az aláírásukat” – hangsúlyozta Péterfalvi Attila.

Mint mondta, az adatkezelés jogalapja ilyenkor az érintett kifejezett hozzájárulása. A személyi azonosító felvétele a szimpatizánsi adatbázis építését szolgáló aláírásgyûjtésnél viszont már nem jogszerû.

Az adatok felvétele elõtt tájékoztatni kell a választópolgárt arról, hogy ez önkéntes, támogatói adatszolgáltatás, és nem azonos az ajánlással. Arról is tájékoztatni kell, hogy a megadott személyes adatait ki, milyen szervezet és meddig kezeli, esetlegesen kinek továbbítja, igénybe vesz-e adatfeldolgozót, és mire használják fel az adatokat. (Az így felvett adatokat jellemzõen kampánycélú megkeresésekhez, “mozgósításhoz” használják fel a pártok.)

A választópolgár az adatkezelõtõl a késõbbiekben bármikor kérheti adatainak törlését, javítását – mondta Péterfalvi Attila.

A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a jelöltek, jelölõszervezetek kötelesek az ilyen, kampány céljából folytatott adatkezelés nyilvántartásba vételét kérelmezni a hatóságnál.