Balatoni András, az ING Bank vezetõ elemzõje rámutatott, az elsõ fél évében csúcsra járt a gazdaság, a GDP ekkora bõvülésére utoljára 2006 elsõ negyedévében - szintén egy választási évben - volt példa. A növekedés fõ forrása egyrészt az ipar volt, illetve a korábbi nagy autóipari beruházások termelése. Az ágazat bõvülését jelentõs mûködõtõke-beáramlás elõzte meg, ami új kapacitásokat, munkahelyeket teremtett. A külföldi mûködõtõke a hazai felzárkózás legfõbb motorja volt az elmúlt 20 évben és a kedvezõ hatásai most is érzõdnek. Ilyen hatás például, hogy nemcsak a jármûgyártásban, hanem a beszállító ágazatokban is nõnek a beruházások, ez a másodkörös hatás pedig újabb munkahelyeket teremt.

Az ING vezetõ elemzõje elmondta, hogy a reálbérek 2,5 százalékos növekedése kimagasló az elmúlt évekhez képest, utoljára szintén 2006 elsõ negyedévében volt erre példa. A belsõ kereslet egyre inkább erõre kap, részben a kormányzati keresletélénkítés miatt, ez azonban a növekedés másik forrását, a nettó exportot mérsékli, amelynek a növekedési hozzájárulása nullára süllyedt az elõzõ év azonos idõszakához képest - vélekedett.

Balatoni András szerint a gazdasági növekedés nagy valószínûséggel mérséklõdni fog a második fél évben, a kivitel növekedésében jelentõs lefelé mutató kockázatot hordoz az orosz-ukrán konfliktus. A két országba irányult tavaly a hazai kivitel 5,5 százaléka. Ezzel szemben a mezõgazdasági hozzáadott-érték vélhetõen tovább növekszik a kedvezõ idõjárás miatt megugró terméshozamok miatt, a kis súlyú ágazat megóvhatja a második féléves növekedést a jelentõs lassulástól. Összességében az idei évben 3,3 százalékos növekedést vár az elemzõ.

Gabler Gergely, az Erste Bank vezetõ elemzõje szintén kiemelte: a várt feletti mértékben nõtt a magyar gazdaság az elõzõ év azonos idõszakához képest, a végleges szám megegyezett az elõzetes adattal. A részletes statisztika alapján kiderül, hogy a várakozásoknak megfelelõen az ipari termelés húzta a növekedést, vélhetõen a feldolgozóipar, és azon belül is az autógyártás, és a kapcsolódó beszállítói iparágak kiváló teljesítménye miatt, és javult a szolgáltató szektor teljesítménye is. Javult az építõipar szerepe is a növekedésben, és kis súlya ellenére a mezõgazdaság is 0,2 százalékpontot magyaráz a GDP bõvülésbõl. A felhasználói oldalt tekintve messze a legnagyobb súlya a beruházásoknak volt a 3,9 százalékos növekedésbõl, 2,9 százalékot ez a szegmens magyaráz. A maradék 1 százalékot a lakossági, illetve a kormányzati fogyasztás adta, a nettó export ezúttal kismértékben rontotta a növekedést, ami nem is csoda, hiszen a KSH jelentõsen lefelé húzta az kivitel növekedési számokat. Az import még az autógyárak miatt továbbra is a robusztus exportbõvülést is meghaladja, ami részben a fogyasztás, részben a beruházások élénkülésére vezethetõ vissza.

Gabler Gergely szintén elmondta, hogy az elsõ fél év kiemelkedõ növekedése átmeneti, az elkövetkezõ negyedévek lassulást hozhatnak. Ez részben a bázishatásnak, részben pedig a fõbb euróövezeti exportpartnerek romló kilátásainak és az állami beruházások - uniós pénz lehívások - várhatóan csökkenõ dinamikája magyaráz. Az Erste Bank idén szintén 3,3 százalékos GDP növekedéssel számol.