Biztos, hogy mindenki került már olyan helyzetbe, hogy nem tudta személyesen átvenni a postástól a hivatalos levelet, vagy különbözõ okok miatt nem tudott személyesen elintézni fontos banki ügyet. Ilyenkor gyakran meghatalmazunk valakit, hogy járjon el az ügyünkben.

A törvény szerint képviseleti jogot a képviselõhöz, a másik félhez vagy az érdekelt hatósághoz intézett nyilatkozattal, azaz meghatalmazással lehet létesíteni. Ez azt jelenti, hogy meghatalmazás három esetben készülhet: ha valahol ne tudunk, nem akarunk ott lenni, illetve ha azt szeretnénk, hogy helyettünk valaki más járjon el, aki az adott témában esetleg jártasabb – mondta a Napközben szerdai adásában Goda Tamás ügyvéd. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a meghatalmazás nem kötelezi, csak jogosítja a meghatalmazottat. (Ezzel ellentétben, a megbízás kötelmet jelent, a megbízottnak kötelessége ellátni az adott feladatot.)

Az írásos dokumentum alapján pontosan azonosíthatónak kell lennie a nyilatkozó és a meghatalmazott személynek, valamint annak, aki elõtt a meghatalmazót képviselni szükséges. Gyakori tévhit, hogy a papírt a meghatalmazottnak is alá kell írnia, ez nincs így, egyoldalú nyilatkozatról van szó.

Azt sem kell ráírni a lapra, hogy visszavonásig érvényes. Ennek oka, hogy a meghatalmazás mindenképpen visszavonásig érvényes, ameddig ez nem következik be, addig a meghatalmazott például adott esetben fölveheti a meghatalmazó nyugdíját. Ha valaki elfelejti visszavonni a nyilatkozatát, és szándéka ellenére máshoz kerül a pénze, akkor a járandóságot kézbesítõ postást semmilyen felelõsség nem terheli . A meghatalmazásba korlátozásokat is be lehet venni, például azt, hogy az eljáró személy legfeljebb mekkora összeget vehet fel, ígérhet a megbízója nevében – tette hozzá.

Az érvényesség ideje szempontjából kivételt jelent, ha a meghatalmazás nem egyes ügyletekre szól, hanem általános, tehát a nyilatkozó – például, mert külföldön van – minden itthoni ügyének intézésére meghatalmaz egy másik személyt. Az ilyen dokumentumok öt év után hatályukat vesztik. A fogadó szervek általában nem szeretik az ilyen meghatalmazásokat, mert ezekbe az is beleférhet, hogy a meghatalmazott például eladja a nyilatkozó házát. Ha a korlátozások nem egyértelmûek, akkor a címzett teljes joggal jár el minden olyan ügyben, amelyet a dokumentum nem tilt – mondta Tóth Ádám a Magyar Országos Közjegyzõi Kamara elnöke a Kossuth Rádió mûsorában.

Vannak esetek, amikor közjegyzõvel kell, illetve érdemes hitelesíteni a dokumentumot. Ilyen például, ha valaki kölcsönadja az autóját – különösen, ha a kocsi használó másik személy külföldre megy a jármûvel – vagy a banki, postai ügyintézés. Tóth Ádám hangsúlyozta, a külföldre szóló meghatalmazások mindegyikénél célszerû közjegyzõhöz fordulni. Akkor szintén javasolt ez a fajta hitelesítés, ha valaki huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, és rokonát, barátját bízza meg itthoni ügyeinek intézésével, például a lakásával, érkezõ postai küldeményekkel, számlákkal kapcsolatos teendõkkel.

A közjegyzõi meghatalmazás kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a meghatalmazótól származik a nyilatkozat. Ha csak két tanú a hitelesítõ, akkor a meghatalmazottaknak kell bizonyítaniuk, hogy valóban a dokumentumban feltüntetett személy adta nekik a felhatalmazást, vagyis a vélelem nem az õ pártjukon áll – tette hozzá.