A képviselõ- és polgármesterjelöltek bejelentésére szeptember 8-án 16 óráig volt lehetõség. A választási bizottságok mellett mûködõ választási irodáknak kellett ellenõrizniük a benyújtott ajánlások érvényességét, és azt, hogy összegyûjtötték-e a jelöltek az induláshoz szükséges ajánlások számát. A választási bizottságoknak a bejelentéstõl számított négy napjuk volt arra, hogy nyilvántartásba vegyék a jelölteket.

A hétfõn bejelentett jelöltek nyilvántartásba vételérõl legkésõbb pénteken kellett dönteniük a bizottságoknak, ez ellen három napon belül – hétfõig – van lehetõség jogorvoslattal élni. Amennyiben nem érkezik jogorvoslat, úgy a választási bizottságoknak a jelöltek nyilvántartásba vételérõl szóló döntése hétfõn jogerõre emelkedik.

Ha azonban érkezik jogorvoslati kérelem, akkor a bírósági felülvizsgálatra szintén három nap áll rendelkezésére, vagyis az illetékes bíróságok legkésõbb csütörtökig döntenek a jogorvoslati kérelmekrõl. Így csütörtökig mindenhol lezárulhatnak a jogorvoslatok a pénteken hozott döntések ügyében.

A kompenzációs listák és a megyei listák bejelentésének határideje szeptember 9. volt, az aznap benyújtott listák nyilvántartásba vételére szombatig volt idejük a választási bizottságoknak és természetesen ezek ellen is van lehetõség jogorvoslattal élni.

A helyi választási bizottságok hétfõn döntenek az egyéni listás, illetve az egyéni választókerületi és a polgármesteri szavazólapok (valamint a települési nemzetségi szavazólapok) “képérõl”, a területi választási bizottságok a megyei listás (és megyei, kerületi nemzetiségi listás), a Fõvárosi Választási Bizottság pedig a fõpolgármesteri szavazólap “képérõl”.
A választási bizottságok ekkor állapítják meg a szavazólapok adattartalmát, ez az úgynevezett imprimálás. Ennek során a jelölõszervezetek delegáltjaival kibõvült választási bizottságok elfogadják a szavazólapon szereplõ jelöltek, jelölõszervezetek nevét, valamint azok logóját, vagyis a szavazólap “képét”.

A szavazólap adattartalma ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani. Ennek benyújtási határideje azonban nem három, hanem egy nap. A bíróságoknak ugyancsak egy napjuk van a döntésre.

A korábbi választások idején gyakori vita volt arról, melyik jelölõszervezetnek nagyobb a logója a szavazólapon, és hogy azokat körbe vagy négyzetbe kell-e helyezni. A vitát általában úgy döntötték el, hogy “optikailag” szerkesztették hasonló nagyságúra a jelölõszervezetek jelvényeit. A választási eljárásról szóló törvény azonban most már meghatározza, hogy a jelölõszervezetek logóját egy 20 milliméter magas, 40 milliméter széles területen kell feltüntetni.

A szavazólapok “képét” a jogerõsen nyilvántartásba vett jelöltek alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt. készíti el, ezt a választási bizottságok hagyják jóvá, és azt követõen kezdõdhet meg a szavazólapok nyomtatása.

A helyi önkormányzati képviselõk és polgármesterek választásán a választók 3177 település polgármesterérõl szavazhatnak, ez ugyanennyi különbözõ szavazólapot jelent. Azon a 3008 településen, amelynek lakossága kevesebb tízezernél, úgynevezett egyéni listán választják a képviselõket, ez további 3008-féle szavazólapot tesz szükségessé.
A 169, tízezernél több lakost számláló településen egyéni választókerületekben és kompenzációs listákon szerezhetnek a képviselõk mandátumot. Mivel a kompenzációs listára a választók nem szavazhatnak (ezeket a mandátumokat az egyéni választókerületekben mandátumot nem eredményezõ, úgynevezett töredékszavazatok alapján osztják ki), csak az 1638 egyéni választókerületet kell figyelembe venni a szavazólapok számánál.

Mindezek mellett a 19 megyében a megyei közgyûlést is megválasztják a szavazók, ez további 19 szavazólapot jelent. A fõvárosban nincs fõvárosi közgyûlési szavazólap, de az itt élõk voksolhatnak a fõpolgármester személyére is, ehhez további egy szavazólapmintára van szükség.

Vagyis maximálisan 7843 féle szavazólapot kell nyomtatni október 12-re, a polgármesterek és képviselõk választására.
Október 12-én a nemzetiségek is megválasztják képviselõiket: maximálisan 2715 települési önkormányzati választásra kell szavazólapot készíteni, valamint 64 területire és 13 országosra, azaz 2792 félét. Ez azt jelenti, hogy maximálisan 10 635 féle szavazólap “képét” kell elfogadniuk a választási bizottságoknak hétfõn.

A választási bizottságoknak azonban nem kell elfogadniuk azoknak a választásoknak a szavazólapját, amelyeket jelöltek hiányában nem tartanak meg: a vasárnapi adatok szerint két polgármester-választás, két egyéni listás választás, valamint 551 települési nemzetiségi választás marad el októberben.