Tartós gazdasági növekedés, ötmillió foglalkoztatott, folyamatosan csökkenõ államadósság, bár utóbbiért sokan aggódtak. Pedig a kormány minden lehetséges fórumon hangoztatja: továbbra sem enged az államadósság csökkentésébõl. Az Államadósság Kezelõ Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese szerint a szándék nem lehetetlen, sõt az év végére adósságunk nemcsak a GDP-hez mért arányát, de abszolút nagyságát tekintve is csökkenthetõ.

Borbély László a Ma reggelben arra hívta fel a figyelmet, hogy a féléves államadósságot nem nagyon érdemes nézni, hiszen év közben technikai ügyeletek és árfolyammozgások befolyásolhatják az adatot. A legközelebbi nagy lejárat például november elején lesz, amikor az Európai Bizottság 2009-ben nyújtotta hitelének 2 milliárd euróját kell visszafizetni, ehhez pedig az kellett, hogy az adósságkezelõ megfelelõ mennyiségû állampapírt bocsásson ki, hogy az abból befolyó pénzbõl fizetni tudjon, így márciusban az ÁKK 3 milliárd dollárnyi devizakötvényt vitt piacra – emlékeztetett a szakember.

Az ÁKK most azzal számol, hogy az adósságunk közel 40 százalékát kitevõ devizaadósság csökkeni fog az év végére, és a forintadósság sem változik érdemben az év végéig, hiszen gyakorlatilag a teljes, Országgyûlés által jóváhagyott hiányt sikerült megfinanszírozni. Aukciók, persze, továbbra is lesznek, a szükséges törlesztéseket kifizeti a központ, de érdemi nettó kibocsátás már nem várható – hangsúlyozta Borbély László, aki, a tavalyi forintárfolyamokból kiindulva úgy számol, a GDP-hez viszonyított államadósság év végére valahol 79 százalék körül lesz, azaz kis mértékben csökken.

Az államadósság finanszírozásának arányairól szólva Borbély kiemelte: 2012 trendváltó év volt, az esztendõ elején hirdette meg ugyanis az ÁKK azt a programot, amely a lakosságot volt hivatott bevonni a törlesztésbe, és amelynek eredményeként a korábbi, 70 százalék körüli külföldi részesedés csökkenésnek indult, 2013 végére 61 százalékra mérséklõdött, az idei esztendõ végére 53 százalékra mehet le, 2015-ben pedig már a belföldi finanszírozás felé billenhet a mérleg nyelve – hangsúlyozta a vezérigazgató-helyettes, hozzátéve, hogy ma már a központi költségvetés adósságának 9 százalékát a lakosság birtokolja. Mindez pedig azért kedvezõ, mert ebben az esetben már belföldre fizeti az állam a kamatot, azaz ez a jövedelem itt kerül felhasználásra, ami segítheti a GDP-növekedést. Arra az elõ-elõbukkanó felvetésre reagálva, hogy ezek „trükkös” számok lennének, Borbély hangsúlyozta: minden esetben a tõkepiacon bevett, nemzetközileg elfogadott mûveletekrõl van szó, és a világon mindenki használja is ezeket.