Ez derül ki legalábbis hét atomenergiával foglalkozó nemzetközi szakértõ frissen publikált World Nuclear Industry Status Report címû jelentésébõl. A világ félelmét ismeretesen a 2011-ben Japánban, egy földrengés következtében keletkezett súlyos atomkatasztrófa keltette fel, amely következtében hatalmas területek fertõzõdtek meg a radioaktivitás miatt, százhatvanezer embernek kellett elhagynia az otthonát, a kár pedig sokmilliárd euró nagyságrendet ért el.

Az atomerõmûvek a fennmaradásukért küzdenek

Sok környezetvédõ fogalmaz úgy, hogy nukleáris idõzített bombán üldögél a világ. A Föld pusztulásának rémképe olyannyira elhatalmasodott, hogy sok fejlett ország úgy döntött leállítja az atomerõmûveit. A fejlesztések iránya az alternatív energiahordozók felé fordult. Olyan jelentõs államok, mint például Németország döntött arról, hogy belátható idõn belül az enyészetnek adja át az atomenergiát hasznosító erõmûveit.

Az atomenergiára épülõ erõmûvek közül sok a fennmaradásért küzd. Az atomenergia jelentõsége szembetûnõen csökkent. A három esztendõvel ezelõtt tizenhét százalékról tíz százalékra fogyatkozott a globális villamosenergia-termelésben a részesedése. Sok ország kiváró álláspontra helyezkedett ugyanis, másutt szénre, gázra és megújuló energiaforrásokra épülõ erõmûveket kapcsoltak a hálózatba.

A nukleáris energiát hasznosító erõmûveket azonban bizonyosan nem lehet még jó ideig leírni. A 2014 nyári helyzet szerint hatvanhét atomerõmû épül a világon, amelynek az összteljesítménye hatvannégy gigawatt. Negyvenhárom beruházás ezek közül Kínában, Indiában és Oroszországban van kivitelezés alatt. Arról nincsenek ismeretek, mikor készülnek el ezek, egyáltalán, várható-e és mikor, hogy bekapcsolják õket a villamos energia hálózatokba. 2013 óta kezdõdtek újabb reaktor építkezések az Amerikai Egyesült Államokban, Kínában, az Egyesült Arab Emírségben, Dél-Koreában és Argentínában. Azóta hat reaktort be is kapcsoltak a hálózatokba.

A reaktorok száma nem változott alapvetõen

A statisztikák szerint jelenleg harmincegy országban mûködnek atomerõmûvek, összesen háromszáznyolcvannyolc reaktor, amelyek több mint háromszázharminc gigawattnyi energia elõállítására képesek. A globális kép azért mégiscsak okozhat némi meglepetést, miszerint 2012-ben 438 reaktor üzemelt. Ha figyelembe vesszük a leállított japán reaktorokat, akkor azt látjuk, hogy a reaktorok száma nem nagyot változott. A nukleáris energiából származott áram hetven százalékát egyébként öt állam, az Amerikai Egyesült államok, Franciaország, Dél-Korea, Kína és Oroszország termeli.

Ismeretes, mint arról a Tõzsdefórum is többször beszámolt, hogy Magyarország a nukleáris beruházás mellett döntött. A Paksi Atomerõmû fejlesztése súlyos politikai vitát is kiváltott. Ennek részben energiagazdálkodási és pénzügyi vonatkozásai voltak és vannak, az utóbbi idõben azonban felerõsödött egy további – az Oroszország és az Európai Unió országai között kirobbant konfliktus miatti – geopolitikai aspektus is.

Magyarország a nukleáris energiában látja a jövõt

A valósághoz tartozik azonban az is, hogy Magyarországnak valamit mindenképpen kezdenie kellett Pakssal. Az erõmû ugyanis azok közé tartozik, amelyek lassanként kiszolgálnak. Egy ilyen típusú nukleáris erõmû bezárása, leszerelése nem egyszerû és meglehetõsen költséges feladat. A költségek mellett a többi között ott vannak olyan kérdések is, hogy mi lesz például az ott keletkezett atomhulladékkal, ki szállítja el, milyen módon kezeli majd azt.

Ez utóbbi probléma egyáltalán nem jelentéktelen. A mûködõ atomerõmûvek átlagéletkora növekszik. Jelenleg az atomerõmûvek átlagéletkora huszonnyolc esztendõ. Harminckilenc erõmû már negyven, vagy még annál is több éve van bekötve a hálózaba. Mi lesz a sugárszennyezett hulladékokkal, azok elhelyezésével? Globális problémára globális választ várna a világ. Egyelõre azonban több a kérdõjel mint a válasz.

Mennyibe is kerül az atomenergia? Errõl is véget nem érõ viták vannak a világon. Csupán egy-egy atombaleset (márpedig ne áltassuk magunkat, Csernobil óta mi magyarok is tudjuk, ha nem is gyakran, de ilyenek bekövetkeznek) következményeinek felszámolása, eltüntetése iszonyú pénzeket emészt fel. Egyes szakértõk ennek nagyságrendjét Fukushima esetében legalább nyolcvanmilliárd dollárra teszik. Csupán a károsultaknak negyven milliárd dollárt fizettek ki.

A három pluszos generáció már biztonságosabb

Megjelentek izgalmas költségbecslések az épülõ atomerõmûvekrõl is. Az új három plusz generációs atomerõmûvek beruházása, amelyeket például Angliában, Finnországban és Kínában tervez, vagy már épít az EDF, kilowattonként nyolcezer dollárba kerülnek. Igazak-e ezek a számítások, s hogy egyáltalán megéri-e az építésük, az megint csak újabb kérdéseket vet fel. A szakemberek véleménye azonban egy dologban megegyezik. Az új erõmûvek biztonságosak. Legalábbis az eddigi ismereteink szerint.