2024. április 24. Szerda, György.
 
Magyar katonabúvárok kutattak a romániai Bukura-tóbanForrás: richpoi.com
Utolsó módosítás: 2014-09-18 19:58:52
A Bukura-tóból vett minták értékelésével 16 ezer évre visszamenõleg rekonstruálhatják az õskörnyezetet, és vonhatnak le következtetéseket a klímaváltozással összefüggésben.

Magyar katonabúvárok víz- és iszapmintákat vettek augusztus 25. és szeptember 5. között a romániai Retyezát-hegységben lévõ Bukura-tó vizébõl és iszapjából, amelyeket az MTA debreceni atommagkutató intézetében (Atomki) vizsgálnak majd - közölték az expedíció vezetõi pénteken sajtótájékoztatón, Debrecenben.

A merülésekben a Magyar Honvédség 5. számú Bocskai István Lövészdandár nyolc harci búvára és a 37. Rákóczi Ferenc mûszaki ezred két mûszaki búvára vett részt, utóbbiak mentõbúvárként csatlakoztak a kutatócsoporthoz - közölte Takács Attila ezredes, a Bocskai dandár parancsnoka. Fülöp Zsolt, az Atomki igazgatója szerint a katonabúvárok professzionális segítséget nyújtottak az intézetben folyó klímakutatáshoz.

Braun Mihály, az expedíció tudományos vezetõje elmondta: az utolsó jégkorszakból fennmaradt Bukura-tóból vett minták értékelésével 16 ezer évre visszamenõleg rekonstruálhatják az õskörnyezetet, és vonhatnak le következtetéseket a klímaváltozással összefüggésben. A mélységi mintavételhez a csónakban lévõ kutatók és a 16 méter mélyben, 4 Celsius-fokos vízben dolgozó búvárok rendkívül összehangolt tevékenységére volt szükség - tette hozzá.


A kutató szerint az elsõ, meglepõ eredménye az volt a munkájuknak, hogy kiderült, a látszatra élettelen tó gazdag élõvilágot rejt: a mederfenéken valóságos mohaerdõket találtak, amelyekben különféle élõlények - kisrákok, férgek, kovamoszatok - telepedtek meg. Azt további vizsgálat fogja kideríteni, hogy mindez összefüggésben van-e a tó környékén folyó állattartás következtében bemosódó sok szerves anyaggal, vagy független attól - magyarázta Braun Mihály, aki elmondta azt is: a vízminták vizsgálata már megkezdõdött a debreceni atommagkutatóban, a több száz iszapminta feldolgozása több kutató közel egy évi munkája lesz.

Miklós Bence zászlós, a búvárcsapat parancsnoka az expedíció nehézségeit ecsetelve elmondta: az alaptábort 1500 méter magasan alakították ki, a kutatótábor 2050 méter magasságban volt. A 30-40 kilogrammos hátizsákokkal ezt a szintkülönbséget naponta legalább egyszer meg kellett tenniük: a hegyre fel két óra volt, lefelé egy óráig tartott az út a csúszós, sziklás terepen. Külön óvatosságot igényelt a 15 literes, 200 bar nyomásra feltöltött, 23 kilogramm súlyú, sûrített levegõs acél búvár palackok szállítása - fûzte hozzá.


Miklós Bence beszámolt arról is, hogy sikerült fúrásmintákat gyûjteniük a Bukura-tó felett található Viorika- és Florika-tavak üledékébõl is. A debreceni harci búvároknak egyébként nem ez volt az elsõ különleges expedíciója: 2012-ben részt vettek az Adriai-tenger mélyén fekvõ Ferenc József csatahajó helyzetének feltérképezésében is.

A Bukura-tavi expedícióban részt vett valamennyi búvár azt a csapatmunkát emelte ki, ami a nehéz körülmények - magashegyi tábor, nehéz terep, erõs szél, hideg víz, éjszakai vihar - ellenére sikeressé tette a küldetésüket, és valamennyien épségben tértek haza. Mint mondták, csupán egyetlen negatív élményük volt, de az már az elsõ napon: három és fél kilogramm füstölt kolbászukat ugyanis elvitte egy róka.

Hozzászólások
Még nem érkezett hozzászólás ehhez a témához.
Hasonló hírek 
Kedvenc hírek
Ön még nem rakott semmit a kedvencek közé!