A kínai elnök 30 milliárd dollár (7,2 ezer milliárd forint) értékû dél-ázsiai befektetéseket helyezett kilátásba a következõ öt évre, ebbõl 20 milliárd dollárt realizálnának Indiában, ami mindenekelõtt ipari parkok létesítésére és infrastruktúrafejlesztésre költenének.

Az utóbbi 14 évben mindössze 400 millió dollár volt a kínai beruházás értéke a világ legnépesebb demokráciájában, ami jól mutatja, mennyire ambiciózus a mostani terv.

Hszi célul tûzte ki azt is, hogy a következõ öt évben 150 milliárd dollárra növeljék az éves kereskedelem értékét Kína és Dél-Ázsia között. Narendra Modi indiai miniszterelnök ugyanakkor felhozta a kereskedelmi egyensúlytalanságokat is, és arra kérte Hszit, segítsen abban, hogy az indiai vállalatok számára könnyebbé váljon a kínai piachoz való hozzáférés és javuljanak a befektetési lehetõségek.

Modi a több mint kétórásra nyúlt tárgyalás után emellett aggodalmának adott hangot a két ország határa mentén rendszeresen elõforduló incidensekkel kapcsolatban is. Békének kell uralkodnia kapcsolatainkban és határainkon - jelentette ki, hozzátéve, hogy a kétoldalú viszony igazi potenciálja csak ily módon realizálható. Az indiai államfõ ezért a közös határvita mielõbbi rendezését szorgalmazta, és a két ország közötti aktuális ellenõrzési vonal tisztázását sürgette.

India szerint Kína csak idén több mint 300 alkalommal sértette meg a két ország közös határát. Az NDTV indiai tévécsatorna arról számolt be csütörtökön, hogy az utóbbi napokban kínai katonák öt kilométer mélyen indiai területre hatoltak, és ott megpróbáltak utat építeni. Ez az elmúlt évek legsúlyosabb incidense volt, igaz, a határvonal nincs pontosan kijelölve a két ország között.

A kínai államelnök nem tulajdonított nagy jelentõséget az államközi feszültségnek, de egyetértett kollégájával abban, hogy rendezni kell a határvitát. Mindketten leszögezték, hogy a határ menti béke és stabilitás elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez és fejlõdéshez a régióban.

Indiai megfigyelõk szerint Modi kemény szavaival a regionális választások elõtt álló hazai közönséget akarta magának megnyerni. Nacionalistaként helytállt, de az igazat megvallva képtelen ellenõrzése alatt tartani a másik oldalt - vélekedett Szrikanth Kondapalli Kína-szakértõ, az újdelhi Dzsaváharlál Nehru Egyetem munkatársa. Azt is kiemelte, hogy bár a felek szorgalmazzák a határvita lezárását, pontos határidõt nem szabtak a határvonal rögzítésére.

Kína mindenesetre hozzájárult ahhoz, hogy egy új és jobban megközelíthetõ út nyíljon egy hindu zarándokhelyhez a Himalájában. A két politikus megvitatta Kínának azt a javaslatát is, amely szerint egy Bangladest, Kínát, Indiát és Mianmart összekötõ gazdasági folyosót létesítenének. A két ország az ûrhajózás terén is együtt akar mûködni. Hszi ezenkívül a kulturális kapcsolatokra is kitért. Mint mondta, 2015 hazájában a Keresd fel Indiát! éve lesz, míg a szomszédos országban a 2016-os év telik majd a Keresd fel Kínát! felhívás jegyében.

Hszi elmondta, a két, milliárdos népességgel rendelkezõ ország közösen meghatározhatja a 21. századot. Ha Kína és India közös hangon szólal meg, a világ oda fog figyelni - fogalmazott.

Modi történelmi lehetõségnek nevezte Hszivel folytatott tárgyalásait és a két ország kapcsolatairól szólva azt mondta: új korszak veszi kezdetét.

Kína számára további zavaró tényezõ az Indiával való viszonyban, hogy utóbbi befogadta a dalai lámát, akit Peking veszélyes szakadár vezetõnek tart. Csütörtökön a tibeti függetlenség mintegy 20 támogatója gyûlt össze néhány méterre attól az újdelhi épülettõl, ahol Hszi és Modi találkozott. A demonstrálók tibeti zászlókat lengettek és igazságot követeltek, de a rendõrség rövid idõ után õrizetbe vette õket. A fõváros több más pontján is voltak kisebb Tibet-párti megmozdulások.

Modi megerõsítette hazája álláspontját, miszerint India nem engedi területén a tibetiek Kína-ellenes tevékenységét. A dalai láma Mumbaiban a kínai államelnök indiai vizitjével kapcsolatban azt mondta: Hszinek háromnapos látogatása során tanulnia kellene az indiai demokratikus kormányzás tapasztalataiból, és el kellene sajátítania a demokratikus gyakorlatot.

India szeptember elején Japántól hallhatott a kínaihoz hasonló, jól csengõ ígéreteket. Abe Sindzó japán kormányfõ Modi tokiói látogatása alkalmával azt ígérte, hogy a szigetország a következõ öt évben nagyjából 33,6 milliárd dollárt készül befektetni Indiában, és félmilliárd dolláros finanszírozást nyújt az ország infrastruktúrájának fejlesztésére. Elemzõk szerint India kényes helyzetben van a régió két legnagyobb, és egymással vetélkedõ gazdasága között. Az utóbbi idõben mind Peking, mind Tokió komoly piacként és stratégiai partnerként kezdett el Indiára tekinteni, bár egyesek szerint a határviták, illetve Modi és Abe értékrendje közti hasonlóság miatt Újdelhi talán inkább utóbbihoz húz.