Mikor jön el a csere idõpontja, és pontosan milyen biztonsági elemekkel kell "felszerelni" a pénzeket ahhoz, hogy igazán korszerûnek számítsanak. A Magyar Nemzeti Bank friss, Versenyben a technikával és a hamisítókkal címû tanulmánya alapján arra is keresik a választ, melyek azok az elemek, amelyek biztonságossá, rendkívül nehezen hamisíthatóvá teszik az új forintot.

Nem árulunk el újdonságot azzal, hogy a gazdaság szereplõi által végzett fizetési mûveleteket jellemzõen elektronikus úton vagy készpénzben bonyolítják le. Nemzetközi kutatások ugyanakkor azt támasztják alá, hogy a készpénz továbbra is fontos része a gazdaság mûködésének, így mindennapi életünknek.

Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfõbb ügyfelein - a hitelintézeteken és a Postán - keresztül hozza forgalomba a forintbankjegyeket és érméket. A bankok és a Posta az MNB-nél vezetett bankszámlájuk terhére hasonlóan vehetnek fel készpénzt, mint ahogyan a magánszemélyek is a saját bankszámlájukról a bankfiókban teszik. A készpénz végsõ állomása szintén az MNB: a nem megfelelõ minõségû bankjegyek megsemmisítése a jegybank kizárólagos joga, miként az is, hogy az elavult címletek bevonásáról döntsön.

Mikor érdemes a forgalomban levõ pénzek címletösszetételén változtatni?

Ha a lakosság nem használ egy adott - jellemzõen érme - címletet, s az gyorsan "kicsapódik" a forgalomból. Ez történt hazánkban az 1 és 2 forintosok esetében, ami miatt az MNB a címletek bevonása mellett döntött. Szintén indokolhatja a fizetõeszközök címletösszetételében való változtatást, ha egy adott kisebb értékû bankjegycímlet minõsége drasztikusan leromlik. Ekkor többet kell belõle selejtezni, és komoly költséget jelent az évente nagy mennyiségben leselejtezendõ bankjegyek pótlása. Ebben a helyzetben a jegybank dönthet úgy, hogy érmével váltja fel a bankjegyet (ez történt Magyarországon 2009-ben, amikor a 200 forintos bankjegyet érmére cserélték).

Jellemzõen bõvül a bankjegyek címletskálája, ha megugrik az infláció - azaz romlik a pénz vásárlóereje. Erre hazánkban az 1990-es években volt példa, amikor szükségessé vált az 5000, 10 000 és 20 000 forintos bankjegyek bevezetése a fizetési forgalom megkönnyítése érdekében. Ugyanakkor a magas címletértékû bankjegyek kibocsátása nemcsak készpénzlogisztikai szempontból mérlegelendõ. A rejtett gazdaság elleni küzdelem szempontjából kifejezetten nem kívánatos a magas címletértékû bankjegyek forgalomba kerülése. Ugyanakkor egyelõre nem kell számítanunk arra, hogy új címleteket is bevezetnek Magyarországon.


Minden igénynek megfelelni

Régen persze minden egyszerûbb volt: a bankjegyeket a bankokban kézzel ellenõrizték, számolták, az utcákon nem voltak sem parkolóórák, sem pénzt kezelõ automaták. A mûvészek által megtervezett, majd a különleges eljárások alkalmazásával különleges papírra, igényesen nyomtatott bankjegyek, bonyolult biztonsági elemek nélkül is, akár évtizedekig szolgálhattak a forgalomban.

A modern bankjegyeknek (az elmúlt húsz évben) azonban már más feltételeknek is meg kell felelniük:
természetesen a bankjegyeken található, a másolatoktól az eredeti pénzt egyértelmûen megkülönböztetõ biztonsági elemeket az utcai automatáknak is fel kell ismerniük.
egyre jobb minõségû fénymásolókat, printereket lehet vásárolni, melyek akár bankjegyhamisításhoz is felhasználhatók.

A forgalomban lévõ forint bankjegysorozat legrégebbi címleteinek kibocsátása 17 évvel ezelõtt kezdõdött, de ezek, a tervezés folyamatát is figyelembe véve már a "felnõtt kort" is elérik.

A kibocsátás kezdete, vagyis 1997 óta eltelt évek során a technikai korszerûség és a hamisítókkal szembeni elõny megõrzése érdekében folyamatosan fejlesztették a címleteket, melyekre újabb, a hamisítás ellen hatékonyabban védõ, a lakosság és a pénztárosok által is egyszerûbben ellenõrizhetõ elemek kerültek.

A bankjegysorozat ugyanakkor mûszaki szempontból természetes módon avul és ezt a hamisítók is igyekeznek kihasználni: egyre jobb minõségû másolatokat készítenek.

Az alkalmi hamisítók egyszerû hamisítványai mellett folyamatosan jelennek meg a forgalomban a felkészültebb mûhelyekben elõállított, kifinomult módszerekkel készített "profi" másolatok is. Ezek gyakran a boltok pénztárosait is megtévesztik. Ráadásul a hamisítók célpontjaivá a nagyobb egyedi kárértéket jelentõ, legmagasabb értékû címletek (20 000, 10 000 és 5000 forintosok) váltak.


Új jelek a bankjegyen

A megújuló forintbankjegyek - a kor követelményeinek megfelelve - a tradíció méltó folytatását is kifejezik, hiszen a látható és nem látható biztonsági megoldások rendszere harmonikusan illeszkedik a már ismert fõbb grafikai motívumok környezetébe.

A bankjegy papírjában egyrészt olyan - fény felé tartva, átnézetben látható - vízjel található, amelyben a portré mellett már a címletérték is megjelenik másrészt a bankjegy közepétõl jobbra található biztonsági szálon is olvasható az MNB betûk mellett a 10 000 értékjelzés. Ugyancsak könnyen ellenõrizhetõ az elõoldalon a megújult hologram is, melynek egyes elemein az értékjelzés illetve Magyarország címere látható.

A pénztárosok számára több, csak UV-lámpával ellenõrizhetõ elem is található. A fejlesztett bankjegyeken UV-A és UV-C fényben is több színben világít az Eszter-gomi Bazilika kupolájának képe és további segítség a pénztárosok számára az is, hogy a hologram fólia egyes elemei szintén fluoreszkálnak. A fejlesztések során gondoltak a vakokra és a gyengénlátókra is, akik számára tapintható, nagy festék rétegvastagságú felületek segíthetik az azonosítást.