A tárca azt javasolja a kormánynak, hogy egy hivatalból induló, automatikus kegyelmi eljárást vezessenek be azoknál az elítélteknél, akiknél a bíróság az életük végéig kizárta a feltételes szabadságra bocsátást – mondta.

Hozzátette: javaslatuk szerint negyven év után vizsgálná a kegyelemre való alkalmasságot egy bírókból álló kegyelemi bizottság, amelynek indokolási kötelezettsége lenne.
Répássy Róbert elmondta, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy azonnal szabadlábra kerülhet az elítélt.

Ha a köztársasági elnök egyetért a testület elõterjesztésével, akkor egyszerûen törölhetik azt az ítéleti korlátozást, hogy az érintett nem bocsátható feltételes szabadságra. Ebben az esetben egy 40 évnél késõbbi szabadságra bocsátás merülhetne fel – magyarázta.

Szavai szerint az alkotmányt emiatt nem kell módosítani. A bíró továbbra is dönthet úgy, hogy elzárja örökre a feltételes szabadságra bocsátás lehetõségét, de a kegyelem lehetõsége meglesz. Megjegyezte, ha az elítélt tiltakozik ellene, akkor a kegyelmi eljárást nem lehet lefolytatni.

Répássy közölte, jogi álláspontjuk szerint a strasbourgi bíróság döntésébõl nem következik, hogy bírói döntéssel kell valakit szabadlábra helyezni, hanem ez kegyelmi eljárás révén is megtörténhet.

Azt mondta, még ebben az évben elfogadhatják, és a jövõ évtõl léphet életbe a törvény.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága május 20-i ítéletében marasztalta el Magyarországot a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés büntetés miatt. A strasbourgi bíróság az emberölésért és rablásért elítélt Magyar László ügyében megállapította, hogy a késõbbi szabadlábra helyezés lehetõségét kizáró ítélet megalázó bánásmódnak minõsül, és így sérti az emberi jogok európai egyezményének elõírásait.