Czine Ágnes bírót, a Fõvárosi Ítélõtábla Büntetõ Kollégiumának vezetõjét 156 igen szavazattal, egy nem és egy tartózkodás mellett választották alkotmánybíróvá. Sulyok Tamás ügyvéd, a Szegedi Tudományegyetem alkotmányjogi tanszékének oktatója 138 igen szavazattal, 4 nem ellenében, egy tartózkodás mellett lett az Alkotmánybíróság (Ab) tagja. Varga Zs. Andrást, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánját, korábbi legfõbbügyész-helyettest pedig 133 igen szavazattal, 8 nem ellenében, egy tartózkodással választották meg.

A megválasztott bírók az Országgyûlés elõtt esküt tettek. Az eskütételen jelen volt mások mellett Paczolay Péter Ab-elnök és az Alkotmánybíróság több tagja is. Az esküokmányok aláírása után a megválasztott alkotmánybíráknak gratulált Orbán Viktor miniszterelnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kövér László házelnök, Trócsányi László igazságügyi miniszter, a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP frakcióvezetõje, valamint a független Fodor Gábor. A szocialisták nem vettek részt az alkotmánybíró-választásban.

Sulyok Tamás és Varga Zs. András szeptember 27-tõl, Czine Ágnes pedig november 15-étõl lesz a testület tagja. Az alkotmánybíró-választásra azért volt szükség, mert az õsszel három alkotmánybíró kilencéves megbízatása jár le. (A korábbi törvény értelmében a bírókat kilenc évre választották.) Bragyova András és Kovács Péter szeptember végén, Balogh Elemér pedig novemberben távozik a testületbõl. Az alaptörvény értelmében az alkotmánybírók a képviselõk legalább kétharmadának támogatásával választhatók meg. A 2011-ben elfogadott, az Alkotmánybíróságról szóló törvény azt mondja ki, hogy a tizenöt tagú testület bíráit az Országgyûlés tizenkét évre választja meg. A tagok nem választhatók újra.

A három jelöltet hétfõn hallgatta meg az igazságügyi bizottság. Varga Zs. András ott egy hosszabb elméleti fejtegetés során arról beszélt, hogy az alkotmánybírósági aktivizmus indokolt volt egy ideig, ám ezt az idõszakot lezárta az új alaptörvény megszületése. Ezután már a testületnek is ragaszkodnia kell az írott törvényekhez, egészen addig, amíg azok nem kerülnek nyilvánvalóan szembe a szabadságjogokkal.

Czine Ágnes bizottsági meghallgatásán ismertette szakmai életútját: e szerint elsõ és egyetlen munkahelye az igazságszolgáltatás, ahol 33 éve dolgozik, ebbõl 30 éve bíróként. Mint mondta: 15 évig volt elsõ fokú bíró, majd a Pest Megyei Bíróságon, 2003 óta pedig a Fõvárosi Ítélõtáblán a büntetõ kollégium vezetõje. E mellett két egyetemen oktat és társzerzõje két könyvnek, amely a strasbourgi emberi jogi, valamint a luxembourgi uniós bíróságról szól.

Sulyok Tamás bizottsági meghallgatásán elmondta, hogy 1980-ban végzett a szegedi jogi karon, ahol késõbb alkotmányjogot oktatott, e mellett 1990 óta az ügyvédi kamara tagja. A szakember kifejtette, hogy az alkotmányos identitás pontos tartalmát az Ab jövõbeni határozatai fogják kijelölni, és a testület felértékelõdik az uniós tagállami szuverenitás kényes kérdéseiben is.