Szijártó Zoltán, a projektzáró sajtótájékoztatón emlékeztetett arra: a kormányzat azért döntött a hívásfogadás és a tevékenységirányítás szétválasztásáról, mert Magyarországon a fals, vagyis beavatkozást nem igénylõ segélykérõ hívások aránya meghaladja a hetven százalékot.

A projekt keretében uniós támogatással, mintegy ötmilliárd forint felhasználásával Szombathelyen és Miskolcon létrehoztak két hívásfogadási központot, amelyek kiszûrik a fals hívásokat, így a hatóságok a beavatkozást valóban igénylõ esetekre tudnak koncentrálni - tette hozzá.

Göndör László projektigazgató elmondta: a hívásfogadási központok mûködtetése, vagyis május óta két és fél millió segélyhívást regisztráltak, ezek 80 százaléka volt fals. Ez nem feltétlenül rosszindulatú telefonokat jelent, de sokan például csak információszerzés céljából hívják fel az egész Európában egységesen használható 112-t, más segélykérésekrõl pedig kiderül, hogy nem igényelnek beavatkozást.

A két központban, amelyek azért mûködnek párhuzamosan, hogy mûszaki hiba esetén az egyik is le tudja fedni az országot, 760-an dolgoznak és 11 nyelven fogadják a hívásokat. Mindennek nyomán a segélykérõ a kapcsolástól számítva öt másodpercen belül tud valakivel beszélni, a rendszer behatárolja és térképen megjeleníti a hívás helyszínét is - ismertette a projektigazgató.

Hozzáfûzte, hogy angolul, franciául és németül mindig tudnak kommunikálni, és a hívást automatikusan olyan nyelven beszélõ operátorhoz kapcsolja a rendszer, amilyen országhívószámú telefonról a hívás érkezik. A kormányzat tervei közt szerepel a 104-es (mentõk), a 105-ös (tûzoltók, katasztrófavédelem) és a 107-es (rendõrség) hívószámok becsatornázása is a közös 112-es segélyhívó rendszerbe.

Arról is szólt, hogy a 112-es hívószám népszerûsítésére Három szervezet, egy hívószám elnevezéssel országos kampányt indított a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, úgynevezett 112-es napot rendeznek szerdán Budapesten a Nyugati téren, és rajzpályázatot is hirdettek 6-14 éves gyerekeknek. A népszerûsítésre azért van szükség, mert a magyar felnõtt lakosságnak még mindig csak a 30 százaléka ismeri a 112-es segélyhívószámot.