Az árutõzsdei befektetésekkel foglalkozó cég elemzése szerint a cukor emelkedésének az szabna gátat, ha tovább erõsödne a dollár, vagy az olajár jelentõsen csökkenne. Jelenleg ugyanis a brazil cukorgyáraknak jobban megéri, ha a cukorszirupból etanolt állítanak elõ, mintsem exportra nyerscukrot. Az aszályon kívül tehát ez is csökkenti a nyerscukor kínálatot a világ árutõzsdéin.

Brazíliában szeptember elsõ felében 39,9 millió tonna cukornádat dolgoztak fel, 7,4 százalékkal kevesebbet, mint augusztus második felében és az egy évvel korábbihoz képest még nagyobb, 16 százalékos volt az elmaradás. (Brazíliában kéthetes idõszakokra adják meg mind a cukortermelés, mind a cukornád feldolgozásának adatait.)

A brazil cukornádtermelõk szövetsége, az Unica elõrejelzése szerint az aszály miatt a cukorgyárak nem kapnak elég cukornádat, ez a helyzet egészen november végéig, december elejéig kitarthat.

A kínálat szûkülése miatti aggodalmak a 2014. októberi kifutású nyerscukor fontonkénti (1 font=0,4536 kilogramm) árát pár nap alatt a piac aljához képest közel 8 százalékkal, 15,3 dollárcentre emelte fel a New York-i határidõs tõzsdén.

Brazília a világ legnagyobb cukortermelõje évi 36,8 millió tonnával, a dél-amerikai országot India (27,9 millió tonnás termeléssel) és Kína (13,7 millió tonnával) követi. Az Európai Unió cukortermelése az idén várhatóan 16,3 millió tonnát tesz majd ki, míg Magyarország évente 105 ezer tonnát állít elõ.

A cukor Magyarországon idén augusztusban átlagban közel 18 százalékkal került kevesebbe az egy évvel korábbinál, egy kilogramm kristálycukor átlagos fogyasztói ára 214 forint volt, szemben az egy évvel korábbi 271 forinttal. A válság 2008 õszi kitörése óta a kristálycukor kilójáért 2011 márciusában kellett a legtöbbet fizetni, átlagban 352 forintot.