Ha hajmosáskor a fejbõrbõl szivárogna a vér, az emberek többsége valószínûleg rövid idõn belül orvoshoz fordulna, a fogmosáskor folyó vér láttán azonban csak kevesen szaladnak a fogorvoshoz. Pedig a vérzés annak a jele, hogy érdemes szakembert felkeresni.
A vérzõ íny soha nem normális jelenség

A fogmosáskor szivárgó vér jellemzõen a fogínybõl ered. Okozhatja a fogak és az íny túl erõs dörzsölése, valamint kóros C-vitaminhiány is, de a leggyakrabban ínygyulladás áll a hátterében. Az esetek többségében a vérzés annak az elsõ jele, hogy az ínyt baktériumok fertõzték meg, és a fertõzés hatására az ínyben gyulladás alakult ki. A megduzzadt, gyulladt íny pedig fogmosáskor könnyebben kezd vérzeni.

Sokan a vérzés láttán azt gondolják, hogy kímélniük kell ínyüket, kevesebbet, rövidebb ideig mosni fogaikat, pedig minél kevésbé mossuk, annál nagyobb tömegben szaporodnak el a baktériumok, annál súlyosabb lesz a gyulladás. A baktériumok egy része ugyanis semleges hatású a szervezetre, de akadnak karcinogén (rákkeltõ) és ínygyulladást, fogágybetegséget elõidézõ fajok is.
Mi a teendõ vérzõ íny esetén?

A legkorábbi stádiumban magunk is képesek vagyunk meggyógyítani az ínygyulladást, ha megfelelõen tisztítjuk fogainkat, és használunk fertõtlenítõ szájvizet. Ha azonban a foglepedék (plakk) elmeszesedik és fogkõvé alakul, akkor már csak szakember – fogorvos, szájhigiénikus – tudja letisztítani a fogakat, és meggyógyítani a betegséget.

A plakk, vagy foglepedék a szájüreg kemény felszínein alakul ki. Kialakulása egy fehérjeréteg megtapadásával kezdõdik, melyben néhány óra elteltével baktériumok telepednek meg. A nyálból, ínyek közti barázdákból táplálékhoz jutó baktériumok szaporodni kezdenek, és egész baktériumkolónia jöhet létre.

Rendszeres és alapos fogtisztítás hiányában a nyálban lévõ ásványi anyagok beépülnek a plakkokba. Az elmeszesedett, kõszerû réteg maga a fogkõ, amely vonzza további baktériumok megtelepedését. Míg a plakkok még szakszerû tisztítással karban tarthatók, a fogkõ fogorvosi segítség nélkül már nem távolítható el.

Ha ez idõben nem történik meg, a gyulladás tovább terjedve eléri a mélyebb szöveteket, fogágybetegség alakul ki, aminek már maradandó következménye is lehet (foghullás). Minél tovább áll fenn egy gyulladás, annál inkább várhatók az egész szervezetet érintõ reakciók: a fogágygyulladás többek között kapcsolatba hozható az érelmeszesedéssel, a rossz keringési adatokkal, a szívinfarktussal, a stroke-kal, és a cukorbetegséggel is.
Miért ne mossunk más fogkeféjével fogat?

Az ínygyulladás, fogágybetegségek fõ oka a fog- és szájhigiénia elhanyagolása, de kialakulásának kockázatát növeli a dohányzás, egyes gyógyszerek (elsõsorban a szájszárazságot okozó szerek, magasvérnyomás elleni gyógyszerek), a terhesség (a kismamák fele a terhesség második trimeszterétõl ínygyulladásban szenved), valamint növeli a fogágybetegség kockázatát a már kialakult cukorbetegség, rák is.

A fogágybetegségek fertõzõek: csókolozással, közös fogkefe-használattal, közös evõeszközzel, pohárral a fertõzés könnyen tovább terjed. A szakemberek ajánlása szerint 3-6 havonta érdemes a fogkövet eltávolítatni.